Minden húsféléből kevesebbet fogyasztottak a német lakosok 2022-ben, mint az azt megelőző években.
Már tavaly is írtunk arról, hogy Németországban lassan, de biztosan csökken a lakosság húsfogyasztása, és már 2021-ben is érkeztek hírek arról, hogy az ország egyre kevesebb húst termel, miközben a növényi alapú termékek gyártása gyarapodik. Ezzel együtt pedig a vegánok száma fokozatosan növekszik.
Egy friss jelentés alapján a tendencia nem változott. Az 1989-es mérések óta a 2022-es évben fogyasztották a legkevesebb húst a németek.
A mezőgazdasági központ információs központja által kiadott jelentésből kiderül, hogy a lakosság átlagosan 4,2 kilogrammal kevesebb húst fogyasztott a tavalyi év folyamán 2021-hez képest, ezzel 52 kilogrammra csökkentve az egy főre jutó átlagfogyasztást.
A visszaesés a disznóhús esetében 2,8 kg, a marha- és borjúhús esetében 900 g, csirkehúsból pedig 400 grammal fogyasztottak kevesebbet a németek.
A hazai termelés ezzel párhuzamosan 9,8 százalékkal csökkent a disznóhús tekintetében, 8,2 százalékkal a marha- és borjúhús vonatkozásában, szárnyasokból pedig 2,9 százalékos volt a termeléscsökkenés.
A németek nemet mondanak a mindennapos húsfogyasztásra?
„Egy dolog napnál is világosabb: sokkal kevesebb húst kell ennünk […] hosszú távon akár 80 százalékkal is csökkenthetnénk a húsfogyasztást. De nemcsak Németországban, hanem a világon mindenhol, mert kifejezetten nehéz nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás nélkül húst előállítani – mondta Karl Lauterbach, az ország egészségügyi minisztere 2022-ben.
Nagyon örülünk, hogy a húsfogyasztás továbbra is csökken Németországban, amit a flexitáriánus étrendet követők is elősegítettek
– fejezte ki örömét Jasmijn de Boo, a ProVeg alelnöke.
A számok nem sokkal azután jöttek ki, hogy kiderült: az európai növényi alapú termékek forgalma 6 százalékkal nőtt tavaly, 2020-hoz képest pedig 22 százalékkal. Ehhez a növekedéshez pedig Németország tevékenyen hozzájárult, hiszen itt a legnagyobb a forgalma a növényi alapú termékeknek Európán belül, míg az egy főre jutó vásárlás tekintetében Hollandia áll az első helyen.
„Ez remek hír a környezetnek, az emberek egészségének, és természetesen az állatoknak. Az állattartó mezőgazdálkodás felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékáért, valamint az erdőirtásokért, és a vizek szennyezéséért. Elengedhetetlen fontosságú, hogy olyan szabályozásokat vezessünk be, amelyek biztosítják, hogy a Németországban látható tendencia máshol is megvalósuljon” – folytatta de Boo.
