Egyes iszlám gondolkodók arra figyelmeztetnek, vissza kell szorítani a ramadán idején tapasztalható ételpazarlást, fenntarthatósági szempontból különösen a húsfogyasztás visszaszorítása lenne célravezető.
A ramadán idején világszerte mintegy 1,8 milliárd muszlim koplal egyszerre, ekkor szokásaiknak és a Korán előírásainak megfelelően csak napnyugtától napkeltéig étkezhetnek. Közel nyolc éve azonban egy szervezet, az Észak-Amerikai Iszlám Társaság zöld kezdeményezése (Islamic Society of North America’s Green Initiative) azért kampányol, hogy legyen zöldebb, kevésbé pazarló ez az időszak.
Bár hivatalosan ez az egy hónap pont a visszafogottabb fogyasztásról szólna, a statisztika azt mutatja, hogy ebben az időszakban megugrik az elfogyasztott élelmiszer és a pazarlás mennyisége is. A leginkább érintett területeken az éves élelmiszer-eladások 15 százaléka a ramadán idejére összpontosul. Egyes tanulmányok szerint a kenyér- és csirkeértékesítések több mint 60 százalékkal meglódulnak ebben az időszakban.
Ezzel párhuzamosan megugrik a kukába kerülő élelmiszer mennyisége is.
Malajziában idén a ramadán hónapjában becslések szerint 75 ezer tonna extra kidobott étel keletkezett egy átlagos hónaphoz képest. Egyiptomban pedig gyakran a megvásárolt élelmiszer 60 százaléka végzi a kukában ebben az időszakban.
Arra biztatjuk az embereket, hogy a maradékot inkább hajléktalanoknak vagy a vendégeiknek adják ahelyett, hogy a kukába öntik
– mondta Sayid Masroor Shah, az ISNA zöld szervezetének elnöke. Hozzátette, Mohamed próféta arra tanította híveit, hogy a gyomor egyharmadában legyen étel, egyharmadában víz, egyharmada pedig maradjon üres.
Létezik környezettudatos ramadán is
A zöldebb ramadán mellett kampányolók jelentős része abban is egyetért, hogy a túlfogyasztás és pazarlás mellett ki kell emelni a húsfogyasztás visszavágásának fontosságát is.
A hús nagyon magasan helyezkedik el a táplálékláncon belül, és minél többet eszünk belőle, annál nagyobb kárt teszünk a környezetben
– hívja fel a figyelmet Kamran Shezad, az Iszlám Alapítvány a Környezetért és Természettudományokért igazgatója a környezettudatos ramadánról írott könyvében.
Bár a muszlimokról szinte mindenki tudja, hogy nem esznek sertéshúst, azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy ezt bőségesen pótolják marha és csirke formájában. Márpedig „a húsfogyasztás szükségtelen, ráadásul egészségtelen is” – hangsúlyozta Sayid Masroor Shah. Ebben az esetben is Mohamed példájával hozakodott elő, miszerint a próféta étrendje is túlnyomórészt a következő összetevőkből állt:
- gabonák,
- datolya,
- víz,
- tej,
- méz,
- gyümölcs,
- zöldség.
Az ISNA zöld szervezetének elnöke szerint húst csak alkalmanként fogyasztott.
Nem csak a muszlimokat érinti
A túlzott húsfogyasztás és az ételpazarlás azonban nem csak a muszlimokat és a ramadánt érinti. Gondoljunk csak a húsvét előtti böjtre és az azt követő önfeledt lakomázásra. Ez Magyarországon hagyományosan a sonkában, főtt tojásban, kolbászban és a locsolóváró sütikékben való kiteljesedést jelenti.
A Prove.hu-nak a közelmúltban nyilatkozó agrárszakértő szerint a magyar piac sajátossága, hogy az országban alacsonyabb a növényi alapú élelmiszerek iránti kereslet, mint a többi európai országban. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy számos tényező a növényi alapú bővülés felé tolja a piac szerkezetét.
Németország mindenesetre remek példa lehet Magyarország előtt: tavaly európai szinten Németországban volt a legmagasabb a növényi alapú élelmiszerek eladási értéke. A ProVeg International élelmiszer-tudatossággal foglalkozó cég alelnöke, Jasmijn de Boo kiemelte, a német kormány klímavédelmi megfontolásból a növényi alapú ipar növekedését ösztönző intézkedéseket hoz, és állami támogatásokkal igyekeznek rábírni a gazdálkodókat, hogy a hús- és tejtermelés helyett nyergeljenek át inkább a növénytermesztésre.
