A napokban a Magyar Szőrmeellenes Liga bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy az eladók a Budapesti Karácsonyi Vásáron ne árulhassanak többé állati szőrmét. A kampány célja, hogy megvédjék az állatokat a szörnyű kínhaláltól, az embereket az egészségre káros szőrmebundától és a Földet a fenntarthatatlan szőrmeipartól.

A petíciót itt tudod aláírni.

Kérjük a Budapesti Adventi- és Karácsonyi Vásár szervezőit, hogy a 2019-es adventi ünnep megszervezésekor az európai fejleményekkel és hazai megváltozott közerkölccsel összhangban fogadjanak szőrmementességet, és 2019-ben először csak szőrmementes standok felállítását szorgalmazzák.

– írják a kampány oldalán.

Miért fontos?

A LAV olasz állatvédő szervezet adatai szerint világszerte évente minimum 95 millió állatot ölnek meg a prémjéért, főleg Európában és Kínában. Magyarországon jelenleg legális és államilag támogatott a szőrmekereskedelem, hazánkban található Európa egyik legnagyobb csincsillatenyészete is.

A 200-nál is több működő telep mellett számos illegális farm is létezik. A szőrmefarmok kegyetlen ketrectartási rendszere, a rendkívül stresszes tartási körülmények borzalmas lelki és fizikai sérüléseket, betegségeket okoznak az állatoknak.

A prémipar – Magyarország szégyene! Avagy amiről a Wanger nem akarja hogy beszéljünk!

Egy hete tüntettünk a világ egyik legnagyobb csincsilla-prémtelepe előtt, mely a Wanger KFT. tulajdonában van. A tüntetésen jelen voltak többek között a következő szervezetek képviselői is: Macskaárvaház Alapítvány Noé Állatotthon Alapítvány, Szurkolók az állatkínzás ellen, Vegán Állatvédelem, PETA Deutschland, Kutyabarát.hu, Állatmentő Sereg, Magyar Állatvédők Országos Szervezete, Vegán Aktivisták, Magyarország / Vegan Activists Hungary, illetve két ismert személyiség Kiss Norbi és Puskás Peti – apuskaspeti. Akkor megkaptuk több oldalról, hogy a szőrmeiparral minden rendben, az állatok olyan tisztaságban élnek, hogy enni lehet a padlóról és egyébként is jól vannak… Mi épp ezért egy felvételt szeretnénk megosztani veletek a mi nézőpontunkról.Mielőtt nekikezdenénk sorolni a bizonyítékokat, amikhez hozzájutottunk, amikor ezt a felvételt készítették, kérjük jegyezzétek meg, hogy többek között mivel takarózik a Wanger mióta megtudta, hogy tüntetni készülünk ellene: "A szőrmeellenesség nem egyenlő az állatvédelemmel!Ha valaki azt a kérdést teszi fel, hogy mi köze a szőrmeellenességnek az állatvédelemhez, azt mondhatjuk, hogy szinte semmi… …a prémes állat farmok a legszigorúbb állatjóléti előírások mellett működnek, az állatoknak mindent megadnak, amit igényelnek, különben nem szaporodnának, nem hoznának szép prémet. Rendszeres hatósági ellenőrzés mellett működnek és sok más előírások szerint. Az állatokat humánusan, fájdalommentesen vágják le" Nos, akkor kezdjük. 2017 végén aktivistáinkat megkeresték, hogy valahol Zala megyében borzalmas körülmények között tenyésztenek csincsillákat és szívesen látnak minket a hivatalos feltárás során. Nagy izgalom övezte a várakozást, mert előtte aktivistáink csak a Wanger telephelyén jártak, ahol ugyan kicsit tartottak a fogadtatástól, de a szóban forgó helyszínen fogalmuk sem volt, pontosan mire számíthatnak majd. Pár hét alatt sikerült összehangolni a rendőrség, az adóhivatal és a megyei állatorvosi hivatal képviselőinek időbeosztását, akikkel közösen kimentünk a feltételezett helyszínre. Ott mindenki elképedt a látványon, és a megyei szervek emberei is alig jutottak szóhoz. Két rozoga épületben, egy főút meletti kis tanyán volt a „telephely”, melyekben nem volt víz, fűtés, normális ablak híján fény és szellőztetés sem. Világítást mindegyik épületben csak 1-1 hosszú kábelre kötött "100-as égő" nyújtott, amit épületen belül épp oda akasztott fel a tulajdonos, ahol dolga volt, és ebből kifolyólag az épületben csak akkor volt világosság, ha a „tenyésztő” ott tartózkodott, hogy az állatokat etesse. Ebben a két épületben, ami talán összesen 200 m2, 650 csincsilla volt bezsúfolva a Wanger rendszeréhez hasonlító ketrecekben. A megyei állatorvosi hivatal a „tenyésztőt” részletesen kikérdezte, és megtudta tőle, hogy nem tudott arról sem pontosan, hogy milyen körülményeket kellett volna biztosítania az állatainak (fűtés, hűtés, szellőztetés, ciklikus világítás, folyamatos fürdőhomok, ivóvíz!), vagy arról, hogy bármilyen engedéllyel kellett volna rendelkeznie a telep működtetéséhez. Az elmúlt 37 évben, mióta tenyésztéssel foglalkozik, semmilyen hatóság nem járt nála ellenőrzésen, és állatorvoshoz sem vitte el az állatait, állatorvost nem is ismer a környéken. Ottjártunkkor több haldokló vagy már halott álatott találtunk 1-1 ketrecben, illetve volt olyan ketrec,ahol a fiatal csincsillák nem lettek elválasztva anyjuktól időben, és közben ők is megellettek, így még kevesebb helyre voltak bezsúfolva az amúgy is kisméretű ketrecekben. Több állaton vérző sebek voltak, illetve rengeteg ketrecben volt véres alom a vetélések és a halott kölykök miatt. A tisztaság szintjét egyébként is láthatjátok a videón, a "tenyésztő" 37 éve nem igazán nagytakarított az épületben… Térdig lépkedtünk a halálban és a fájdalomban, egyszerűen nem tudtunk mit kezdeni azzal, amit láttunk és hallottunk. Az állatok ugyanis féltek tőlünk, nem szokták meg, hogy bárki beszél például körülöttük, így folyamatosan vészjelzéseket adtak le (ez többször hallható a videón, ahogy az is, ahogy aktivistánk próbálja nyugtatni őket, hogy ne féljenek, nincs semmi baj (de van :'()), ami náluk a sírás megfelelője lehetne. Megkérdeztük a "tenyésztőt", hogy tudja-e, mit jelent ez a hang, de fogalma sem volt róla; elintézte annyival, hogy máskor is csinálják… A továbbiakban a „tenyésztő” rendkívül együttműködő volt, mivel hamar kiderült számára is, hogy rendkívül sok (több mint 20!) szabálysértéssel néz szembe. Elmondta, hogy a kezdetek óta a fent említett Wanger beszállítója, és bizonyítékokat is mutatott nekünk erről. Annak ellenére, hogy milyen körülményeket talátunk ott, a Wanger a "tenyésztőt" a 45. helyre rangsorolta aszerint, hogy milyen minőségű prémet szállított a cégnek az összesen 162 tenyésztőből. El tudjátok képzelni, hogy milyen körülmények lehettek a 162. "tenyésztőnél"?Egy következő bejegyzésben leírjuk, mi lett a telep sorsa és milyen felfedezéseket tettünk még.A videó csak erős szívűeknek ajánlott.#makefurhistory #stopwanger

Posted by Magyar Szőrmeellenes Liga on Wednesday, August 7, 2019

A szőrme nem alapvető szükséglet, pusztán luxuscikk. A lakosság növekvő hányada indokolhatatlannak tartja, hogy az állatokat hosszadalmas szenvedésnek tegyék ki, olyan célért, melynek egyedüli eredménye egy bunda vagy a divatkiegészítők létrehozása.

Az EU-tagállamok népességének nagy része elfogadhatatlannak tartja a szőrmegazdálkodást, a támogatottság napról napra jelentősen növekszik. A szőrmekikészítés különös kegyetlensége, valamit az európai polgárok etikai aggályai miatt egyre több ország (Egyesül Királyság, Ausztria, Hollandia, Szlovénia, jelenleg is kivezetés alatt Norvégia stb.) zárta be szőrmefarmjait az elmúlt években.

A világ lassan szőrmementes lesz

A fogyasztók felől érkező nyomás hatására nagy befolyású divatházak, mint a Versace, az olasz Furla, Gucci és Michael Kors, Calvin Klein, Hugo Boss, Ralph Lauren és még sokan mások is csatlakoztak a szőrmementes mozgalomhoz. 2018-ban szőrmementessé vált az egyik legnagyobb befolyású divatesemény, a London Fashion Week is, illetve számos média is bejelentette, hogy sajtótermékeikből kizárja a szőrmét.

Örömmel látjuk, hogy Magyarország hasonló lépéseket tesz, és egyre több civil szervezet, állatvédő csoport támogatja, hogy országunk felzárkózzon ahhoz az élvonalhoz, amely tiszteletben tartja az állatok élethez való jogát. Hazai állatvédő közösségek többször tiltakoztak az itthoni csincsilla-prémtelepek ellen, hangsúlyozva a környezetre gyakorolt közvetlen káros hatásokat is.

A csincsillák azonban nem a szőrmeipar egyedüli áldozatai. A 2017-es adventi vásáron ezüstróka, nyérc, mosómedve, nyestkutya, sarki róka, vörös róka, nutria, és még számtalan más faj szőrméjét találtunk a szőrmeárus standoknál. Mindeközben a híres londoni Camden Marketen 2018. március 1-től tiltott a szőrmeárusítás.

A petíciót itt tudod aláírni.

Prove.hu
Raul

Raul

Alapító
Hiszem, hogy Magyarországot néhány éven belül a világ egyik legtudatosabb, legnyitottabb országává tudjuk tenni, ahol könnyű a környezet megóvása, hősies az állatok megmentése, fontos az egészségünk fenntartása, nyitott a társadalmunk és mindennapos az összefogás.

Írd le a véleményed!