Észak-Karolina államban kilencszáz disznó veszett oda szeptemberben. Az esetet megelőző hetekben Ohio államban történt hasonló szerencsétlenség. Nyáron pedig több mint egymillió csirke lelte halálát a lángok között Kaliforniában. A pajtatüzek legtöbbször az öreg, megbízhatatlan fűtőrendszerek miatt lobbannak lángra. A jövő évtől erre vonatkozóan komolyabb szabályozások várhatók.
Alig tízezer haláleset hiányzik ahhoz, hogy a 2024-es adatok elérjék a másfél milliós halálozási mutatót. Ennyi állat veszett eddig oda az amerikai pajtatüzekben idén. Ezt a számot pedig minden bizonnyal bőven meghaladja majd a teljes halálozások értéke, hiszen a téli hónapokban történik a legtöbb tűzeset.
A Vox számolt be arról a szeptember 10-én történt katasztrófáról, amiben kilencszáz sertés veszett oda egy Shine városában történt pajtatűzben. Pár héttel az esetet megelőzően ezer disznó lelte halálát ugyanilyen módon Ohio államban. Az idei legnagyobb pusztítást egy illinois-i pajtatűz okozta, amiben 1,2 millió tyúk pusztult el.
A szeptemberi esetnél több tűzoltóegység is a helyszínre sietett, hogy sikerüljön megfékezni a lángokat. A sertéstelepen több mint ezer állat tartózkodott a tűzeset alatt. A sertések közül körülbelül kétszáz állat élte túl a katasztrófát, a többiek mind a lángok között lelték a vesztüket.
A pajtatüzek leggyakoribb oka
Az Animal Welfare Institute (AWI) adatai szerint, akik folyamatosan közlik az Egyesült Államok pajtatüzeiről szóló adatokat, 2013 óta több mint 8 millió állat esett áldozatul a tűzesetekben. Az állatok aránytalanul nagy része tyúk, az egyes évek kimagasló halálozási adatai legtöbbször egy-egy baromfitelep leégéséhez köthetők.
A Nemzeti Tűzvédelmi Egyesület (NFPA), egy nem kormányzati szervezet, amely tűzvédelmi előírásait számos államban alkalmazzák, év elején úgy határozott, hogy szükség van az állattartó telepekre vonatkozó irányelvek frissítésére. Ennek oka, hogy az AWI jelentése alapján a legtöbb pajtatűz oka a meghibásodott fűtés- vagy elektromos rendszer. Ezzel összecseng, hogy a tüzek leggyakrabban a téli hónapokban lángolnak fel.
A jelentés alapján a pajtatüzek valószínűségével kapcsolatban az időjárás a legfontosabb tényező. Nem véletlen, hogy a legtöbb tüzet az északnyugati államok (New York, Ohio, Michigan stb.) jelentik.
Az NFPA 2025-től kötelezővé tenné az önműködő szórófejes tűzoltórendszer felszerelését a közepes és nagy méretű állattartó telepeken. A Sertéstenyésztők Nemzeti Tanácsa (NPPC) viszont egyből megtorpedózta a javaslatot, mert szerintük ez sokba kerülne a tenyésztőknek.
Emellett azzal érvelnek, hogy nem elég tudományos és körültekintő eljárás az, ha mindenhova kötelező jelleggel fel kell szerelni ilyen oltóberendezést. A sertéstenyésztők ellenkezése nem érte el a célját, 2025-től nagy valószínűséggel kötelező lesz az oltórendszerek felszerelése a feltételeknek megfelelő állattartó telepeken.
Viszonylag ritka az a hír, amely tűzesetről szól, és mégis örömteli kimenetelről lehet beszámolni a történtek kapcsán. Októberben viszont ilyen esetről is beszámoltunk. A Utah államban kitört lakástűzhöz kiérkező tűzoltók nemcsak a tűz megfékezésében, de egy kutya újraélesztésében is sikerrel jártak. Ennek köszönhetően egyetlen áldozata sem volt az októberi esetnek.
