Egy új, 840 ember bevonásával készült tanulmány arra jutott, hogy a vegán étrendet követő egyének egészségesebbek, mint mindenevő társaik. Az utóbbi időben több, az étrend egészségre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány is hasonló megállapításra jutott, az eredmény tehát nem meglepő.

A Journal of Nutrition szakértői folyóiratban megjelent tanulmányban az alábbi alcsoportokat vizsgálták, melyekhez a zárójelben definiált magyarázatot adták:

  • vegánok (semmilyen állati származékot nem fogyasztanak)
  • lakto-ovo-vegetáriánusok (húst nem, de tejterméket és tojást fogyasztanak)
  • peszkatáriánusok (halat fogyasztanak, más húsfélét nem)
  • szemi-vegetáriánusok (heti egynél kevesebbszer, de havi egynél többször fogyasztanak húst)
  • nem vegetáriánusok

A tanulmány résztvevőinek vér-, vizelet- és zsírmintákat kellett adniuk, amiket a kutatók antioxidáns-, telített és telítetlen zsír- és vitaminszint szempontjából teszteltek. Az eredmények a következők voltak:

A vegánok vérében több volt a karotinoid [1], vizeletmintájukban több volt az izoflavon és az enterolakton [2], alacsonyabb volt a telített zsírsavak relatív mennyisége [3], és magasabb a linolsav [4] és az omega-3 zsírsavak [5] mennyisége, mint a nem vegán résztvevők esetében.

A vegánok eredménye jobb

A lakto-ovo-vegetáriánus és a peszkatáriánus résztvevők eredményeit a kutatók úgy jellemezték: “Hasonló a vegánokéhoz, de kevésbé kiváló”, míg a nem vegetáriánusok kategóriája a feljebbi csoportokhoz képest “jelentősen eltérő” eredményeket mutatott.

[1] Karotinoidok: az A-vitamin előanyagai; olyan antioxidánsok, amelyek csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Kiváló forrásai a piros, sárga, narancssárga és zöld színű zöldségek és gyümölcsök: például a sárgarépa, édesburgonya, paradicsom és spenót.

[2] Izoflavon és enterolakton: fitoösztrogének, amelyek védenek a csontritkulás, a szív- és érrendszeri betegségek, az emlőrák, a méhtestrák, a prosztatarák és a vastagbélrák ellen. A fitoösztrogének jó forrása a szója és az abból készült termékek (pl. tempeh, tofu), a lenmag és a szezámmag.

[3] Telített zsírsavak: a telített zsírsavak forrásai többnyire állati eredetűek, így nem meglepő, hogy a vegán résztvevők szintjei alacsonyabbak voltak. A túlzott telített zsírsavbevitel az egyik leggyakoribb okozója a koleszterinproblémáknak és a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek.

Ez is érdekelhet ➡  A koleszterin és a növényi étrend kapcsolata

[4]: Linolsav: egy esszenciális omega-6 zsírsav, amelyet omega-3 zsírsav-forrásokkal megfelelő arányban fogyasztva csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, javíthatjuk az agyműködésünket, a reproduktív egészségünket, az immunrendszerünk működését és a csontjaink egészségét. Remek forrásai a napraforgómag, pekándió, paradió és a szezámmag.

[5]: Omega-3 zsírsavak: sok ember számára meglepő lehet ez az eredmény, hiszen a húsevők egyik fő aggodalma az omega-3 zsírsavak hiánya szokott lenni a vegán étrenddel kapcsolatban, ezeket a zsírsavakat ugyanis legtöbbször halfogyasztással ajánlják bevinni. A lenmag, chiamag és dió azonban mind kiváló forrásai az omega-3 zsírsavaknak, melyek többek között a koleszterinszintet mérsékelve csökkenthetik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Omega 3 zsírsav források
U. Leone / Pixabay

A tanulmányt a kutatók a következő gondolatsorral zárják le:

Jelentős különbségekről számolunk be számos biomarker esetében [kimutatható jelzőanyagok, melyeknek jelenléte felhasználható az egészségi állapot felmérésére, illetve bizonyos betegségek kimutatására], amelyek összefüggnek a tápanyagbevitellel, beleértve a karotinoidokat, izoflavonokat, enterolaktont és többfélie zsírsavat – a különbség a húst fogyasztókkal szemben a vegetáriánusoknak, de legfőképp a vegánoknak kedvez.


 

Oszd meg - 1 kattintás!
Prove.hu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.