Az illegális orvvadászat továbbra is nagymértékben fenyegeti az orrszarvú-populációkat világszerte. Egy kutató szerint a faj védelme érdekében legalizálni kéne a rinocéroszszarv-kereskedelmet, hogy ezzel ellehetetlenítsék a vadorzókat. A szarvkereskedelem viszont sok állatvédő szerint nem jelent megoldást a problémára, és növelheti is az állatokra leselkedő veszélyeket.
Első blikkre érdekes elképzelésnek tűnik, hogy a szarvkereskedelem legalizálása bármilyen pozitív következménnyel járhat az orrszavúkra nézve. Martin Wikelski, a Max Planck Állat-viselkedéstani Intézet szakértője szerint viszont a szarvkereskedelem törvényessé tétele igenis segíthet az orvvadászat visszaszorításában – írja a The Guardian. Az ötlet nem új keletű, egy évtizedre visszamenően is lehet hasonló javaslatokkal találkozni.
Néhány évvel korábban kifejezetten ellene voltam ennek az elképzelésnek, de a lesújtó állapotokat figyelembe véve úgy gondolom, itt az ideje, hogy megváltoztassuk az orrszarvúszarv-kereskedelemmel kapcsolatos hozzáállásunkat. A nemzetközi bűnszervezetek minden vadorzás elleni intézkedést kijátszanak. Ennek az eredménye az orrszarvúk egyedszámának drasztikus csökkenése. A kereskedelem legalizálásával visszavehetnénk az irányítást, és megelőzhetnénk a további egyedszámcsökkenést
– fejtette ki véleményét a szakértő.
A szarvkereskedelem bevételeit az orrszarvúk védelmére lehetne fordítani
Az aranynál és a kokainnál is drágább rinocéroszszarv a keleti orvoslás egyik fontos alapanyaga, bár semmilyen tudományos bizonyíték nem igazolja pozitív egészségügyi hatásait. Az orrszarvúk szarva az emberi körömhöz hasonlóan jórészt keratin, ami egy fehérje. A szarv tulajdonsága, hogy ha levágják, visszanő. Wikelski véleménye szerint a megfelelően ellenőrzött és szabályozott keretek között zajló szarveltávolítás komoly bevételi forrásokat generálhatna, amit a fajvédelemre lehetne fordítani. Úgy gondolja, itt az ideje, hogy fenntartható alternatívaként tekintsünk a legális rinocéroszszarv-kereskedelmre. A nemzetközi szarvkereskedelem 1977 óta tiltott, de a határokon belüli kereskedelem szabályozása országonként változik.
A javaslat értékeléséhez fontos információ, hogy a világ orrszarvúinak körülbelül a fele magánkézben lévő területeken él. Az egyre elszántabb vadorzók, az állatok védelmének növekvő költségei és a személyes biztonságuk megőrzése miatt viszont sokan hagynak fel az állatok tartásával, akik ezáltal kiszolgáltatottabbakká válnak az orvvadászoknak. Ezért is lenne fontos Wikelski szerint, hogy mielőbb legalizálják a kereskedelmet. A szarv levágása például a Kruger Nemzeti Parkban is bevett gyakorlat, ahol a dolgozók ezt annak érdekében teszik, hogy azok ne legyenek vonzó prédák az orvvadászok számára.
Nem mindenkinek tetszik a szarvkereskedelem legalizálásának ötlete
Akik ellene vannak Wikelski javaslatának, általában azzal érvelnek, hogy semmi nem garantálja, hogy az orvvadászat és az ezzel járó illegális kereskedelem csökkenne. A szarv iránti kereslet már most bőven meghaladja a kínálatot. Félő, hogy a legalizálás csak tovább növelné a fogyasztói igényeket.
A szarvkereskedelem legalizálása megnövelheti az igényt, alkalmat adhat pénzmosásra, és megnehezítené a hatóságok munkáját a legális és illegális kereskedelemből való szarvak azonosítása
– reagált a felvetésre Rascha Nuijten, a Future for Nature Foundation igazgatója.
A szélesszájú orrszarvúk egyedszáma igazából még növekedett is tavaly. Nem őket fenyegeti a kihalás veszélye. A keskenyszájú, a jávai és a szumátrai orrszarvúk miatt kell igazán aggódnunk, és semmi garancia rá, hogy a szélesszájú orrszarvúszarv kereskedelmének legalizálása segíti majd az ő megmentésüket
– adott hangot aggodalmának Jo Shaw, a Save the Rhino International szervezet vezetője.
Keskenyszájú orrszarvúból körülbelül 6 ezer példány él Afrikában. Jávai orrszarvúból nagyjából 70 példányról tudni, míg szumátrai orrszarvúból az ötvenet sem éri el az egyedszám. Shaw hozzátette, hogy amíg nincsenek pontos kimutatások és tervek azzal kapcsolatban, hogy az ő védelmüket segíti-e a kereskedelem legalizálása, addig az egész elképzelés inkább csak hazardírozás.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.