Rövid dokumentumfilm mutatja be Afrika óriásagyarú elefántjait, és a veszélyeket, amelyek rájuk leselkednek. A trófeavadászok legáhítottabb zsákmányai nemcsak termetükkel járulnak hozzá Afrika természeti látképéhez, de jelenlétük elengedhetetlen az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezért védelmük kritikus fontosságú az elefántpopulációk érdekében.
A Humane Society International/Africa (HSI/Africa) egy 16 perces dokumentumfilmben mutatja be a hatalmas, de jámbor állatokat, az afrikai óriásagyarú elefántbikákat. Ez a kifejezés olyan elefántbikára vonatkozik, akinek legalább az egyik agyara meghaladja a 45 kilogrammos súlyt. Ezt a kifejezést csak bikákra használják, az impozáns agyarakkal rendelkező elefántteheneket ikonikus tehén elnevezéssel illetik.
Szakértők szerint kevesebb mint ötven ilyen elefántbika él egész Afrikában. Ilyen számok mellett különösen aggasztó, hogy az elmúlt másfél évben ötöt kilőttek közülük trófeavadászatok alkalmával. Pedig ezek a hatalmas hímek nagyon fontos szerepet töltenek be az ökoszisztéma fenntartásában.
Afrika ikonikus óriásagyarú elefántjait a kihalás veszélye fenyegeti a trófeavadászok eszement kapzsisága miatt. Látványos termetük mellett ezek az állatok társadalmuk alappillére, ők biztosítják a társadalmi és demográfiai stabilitást és az ökoszisztéma épségét. A haláluk rettenetes következményekkel jár az elefántkultúrára és az afrikai látképre egyaránt. Ezeket az óriásokat muszáj megvédenünk, nemcsak a saját érdekükben, hanem az eljövendő elefánt- és emberi generációk számára. A törvényhozók gyors lépése kritikus fontosságú a megmentésükhöz
– mondta Dr. Audrey Delsink elefántkutató, a HSI/Africa vadszakértője.
Az óriásagyarú elefántok védelmére nemzetközi összefogás szükséges
Kutatások igazolják, hogy az elefántbikák koruk előrehaladtával egyre több energiát fektetnek a szaporodásba. Vagyis a trófeavadászok azon érvelése, hogy csak az idősebb bikákat lövik ki, nemcsak nem állja meg a helyét, de kifejezetten pusztító az egyedszámra nézve. Ezek az óriásagyarú elefántok idősebb korukra akár háromszor akkora távolságot is képesek megtenni a párosodás reményében.
Ezek az állatok évtizedeken át dacoltak az élőhelypusztulással, az orvvadászattal és az éghajlatváltozás következményeivel, a természet ikonikus alakjai. Az, hogy a trófeavadászok képesek célkeresztbe állítani őket azért, hogy utána eldicsekedhessenek velük, legalább olyan beteg, mint amennyire önző dolog. A kormányoknak meg kell menteniük ezeket a pótolhatatlan állatokat, mielőtt kiirtják őket
– nyilatkozta Claire Bass, a HSI/UK szervezet kampányigazgatója.
A bonni egyezmény második kiegészítésében szereplő állatok Kenya és Tanzánia határán vándorolnak, ezért védelmükhöz a két ország összefogása szükséges. Mindkét ország az egyezmény aláírói között van. 1995-ben moratóriumot hirdettek a határokon vándorló elefántok vadászatára, ám ez közel harminc év után felbomlott, amikor Tanzánia határától délre lelőttek két óriásagyarú bikát.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.