A nyakában és a lábában is volt golyó Vivynek, mikor megtalálták. A sérült orangután azonban felépült, és vissza is térhetett a vadonba. Sok fajtársa viszont nem éli túl az ültetvényesben tett látogatást, az orangutánokat Szumátrában és Borneóban a gazdák többsége kártevőként tartja számon.
Visszajutott a dzsungelbe Vivy, egy borneói orangután, miután gondozói és orvosai úgy ítélték meg, felépült sérüléseiből. A hírről az ausztrál állatvédelmi szervezet, a The Orangutan Project számolt be, amely szorosan együttműködik a Borneói Orangutánmentő Szervezettel (BORA). Ez utóbbi segítette végig Vivyt a gyógyuláson és a rehabilitáción.
A 12 éves hímre még áprilisban találtak rá, Borneóban, súlyosan alultápláltan, halálközeli állapotban. A BORA központjába szállították, ahol felállították a diagnózist. Vivynek megrepedt a szaruhártyája, így az egyik szemére megvakult, testébe pedig két légpuskagolyó fúródott. Az egyik golyó a nyakában, a másik pedig a lábában volt.
A BORA állatorvosi csapata megműtötte őt, de csak az orangután lábából távolították el a golyót. A súlyos kockázatok miatt a nyakában lévőt inkább nem szedték ki.
A műtét után Vivy felépülését kifejezetten rá és a sérüléseire szabott táplálkozási tervvel és orvosi kontrollal támogatták. Őszre pedig kellőképpen felerősödött ahhoz, hogy visszatérhessen a vadonba.
Az orangután természetes élőhelyén sokszor célpont
Vivy azt követően, hogy kiengedték a szállítóketrecből, rögtön fel is mászott a fára. Ezzel is bizonyította, hogy a felépülése valóban teljes volt: kellőképpen erős és energikus ahhoz, hogy ismét egyedül boldoguljon a vadonban.
Kiváltság volt Vivyt újra szabadnak látni, egy öntudatos lény lehetőséget kapott arra, hogy ismét méltósággal élhessen
– nyilatkozta Leif Cocks, a The Orangutan Project alapítója.
Az orangutánok veszélyeztetettek, mind a borneói, mind a szumátrai faj egyedszáma jócskán megcsappant az elmúlt években. Száz évvel ezelőtt még összességében 230 ezerre becsülték az orangutánok számát globálisan. Mára azonban borneói orangutánból 104 700 egyed maradt, szumátraiból pedig 7500.
Ennek ellenére, ahogy azt David Attenborough Egy élet a bolygónkon című könyvében is leírja, Borneóban és Szumátrában gyakran kártevőkként tartják őket számon a gazdák. Ennek oka, hogy az erdőirtások miatt csökken az élőhelyük, ezért egyre gyakrabban néznek táplálék után az ültetvényeken. A termést dézsmáló állatokat pedig a gazdák fegyverrel igyekeznek távol tartani a földjüktől.
Hasonló a helyzet Afrikában is, csak ott a – szintén súlyosan veszélyeztetett – afrikai elefántok ellen védekeznek azonos módon a gazdák. Az elmúlt években gombamód szaporodtak az ültetvények Kenyában, elsősorban az avokádótermesztésbe vágtak bele sokan az afrikai országban. Az állatokat azonban ősi vándorlási útvonalaiktól vágták el az újonnan felhúzott kerítésekkel, és sokszor folyosókat sem hagynak nekik az áthaladásra. Az ősi vándorlásaik útvonalához ragaszkodó állatok és a terményeiket védő gazdák között pedig megszaporodtak az összecsapások.
