A nyílt vízi haltenyésztés káros a vadon élő lazacállományra. Ezt régóta hangoztatják az aktivisták és a szakértők. Hangjukat pedig felerősíti egy napokban történt eset: 27 ezer tenyésztett lazac szabadult ki norvég vizeken. Andreas Bjelland Eriksen norvég környezetvédelmi miniszter a közelmúltban arról beszélt, a betiltást nem támogatja, szigorítást azonban igen.
Kizárt, hogy Norvégia betiltsa a nyílt vízi haltenyésztést – jelentette ki a The Guardian szerint Andreas Bjelland Eriksen norvég klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. Ezt a lépést annak ellenére sem látja reális célkitűzésnek, hogy beismerte, az atlantilazac-állomány sérülékennyé vált.
Norvégia a világ legnagyobb lazactermelőjének számít, 2021-ben 1,2 millió tonnás össztermelést regisztráltak, 2023-ban pedig már 1,479 millió tonnányit. A lazackivitel értéke 2023-ban rekordot döntött 122,4 milliárd norvég koronával (aktuális árfolyamon 4,2 ezermilliárd forint). 2022-höz képest ez 16 százalékos növekedést jelentett.
Közben azonban a vadon élő atlanti lazacok példányszáma az 1980-as években becsült több mint egymillióról 500 ezerre esett vissza. Az állománycsökkenés elsősorban a klímaválság számlájára írható. Jelentős részben hozzájárult azonban az ország lazacipara is.
A nyílt vízi haltenyésztés egy olyan haltenyésztési módszer, amely során a halakat nyílt vízbe merített ketrecekben vagy hálós karámokban tartják. A metódus kritikusai szerint azonban ez több szempontból is ártalmas a vadvízi élővilágra nézve.
- A tengerbe merített karámokból sokszor szöknek meg a tenyésztett lazacok. Szakértők szerint pedig a vadlazacokkal való keveredésük aggasztó jelenség a vadon élő populációk génállományára nézve.
- Azzal, hogy a tenyésztett halak élőhelye a tenger, a karámokban megjelenő paraziták a vadon élő lazacállományra is veszélyt jelentenek.
Jutalmat kaphatnak a szökött lazacok befogói
A napokban is történt egy nagyobb volunenű lazacszökés. Február elején derült ki, hogy a Mowi, a tenger gyümölcseit termelő norvég vállalat egyik sérült nyílt vízi karámjából 27 ezer lazac szabadult ki. Ez a cég teljes tenyésztett állományának több mint a negyede. A vállalat – potenciális – gazdasági káránál csak egy nagyobb a környezetvédők szerint: a vadon élő lazacállományt ért katasztrófa.
A Mowi részéről a gazdasági kár mértéke egyelőre kérdőjeles. A vállalat ugyanis mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze az elkóborolt lazacait. A világ legnagyobb tenyésztett lazactermelője 500 koronás (több mint 17 ezer forintos) jutalmat ajánlott fel minden olyan lazacért, amelyet kifognak, visszaadnak a vállalatnak, és amely bizonyíthatóan a Mowi tenyészetéből származik.
„Általában a haltenyésztők csak a létesítmény körüli 500 méteres zónán belül végezhetnek visszafogási műveleteket szökés esetén. Az incidens potenciális nagyságrendje miatt azonban a Mowi azt az utasítást kapta, hogy a visszafogási erőfeszítéseit terjessze ki ezen a zónán túlra is” – mondta Vegard Oen Hatten, a Norvég Halászati Igazgatóság (Fiskeridirektoratet) szóvivője. Ez az igazgatóság a norvég kormány tanácsadó és végrehajtó szerve a halászat és az akvakultúra területén.
A nyílt vízi haltenyésztés tiltása járhatatlan út lenne?
A nyilvánvaló problémák ellenére azonban „nem az emberi tevékenység leállítása vagy megszüntetése” egy klímaügyi és környezetvédelmi miniszter feladata Eriksen szerint. Az atlanti lazacok védelméről szóló, Missing Salmon Alliance néven megrendezett londoni konferencián a miniszter beismerte, a természet egyre kevésbé képes ellensúlyozni az emberi tevékenységet, ezt pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni. A megoldást azonban nem a nyílt vízi haltenyésztés betiltásában látja.
A fő probléma nem magával a termeléssel van, hanem a szennyezéssel, és annak a környezetre gyakorolt hatásával. Ez az, amivel foglalkoznunk kell. Olyan szabályozási rendszer kialakításán kell dolgoznunk, amely termelésre ösztönöz ugyan, de olyan szennyezési szinteken belül, amelyek nem károsítják az atlanti lazacok vadon élő állományait
– mondta Eriksen.
„Vannak olyan szennyezési szintek, amelyeket a környezet még képes kezelni, és amelyek a vadon élő atlantilazac-állomány számára is tolerálhatóak. Tehát ezt a szintet kellene megtalálni és belőni a továbbiakban. Egyes területeken ez a határérték akár nulla is lehet” – magyarázta.
Björk is felszólalt már az ipari lazactenyésztés ellen
A nyílt vízi haltenyésztés betiltásának ötlete nem légből kapott terv, több kampány is célozza ezt. A világszerte híres izlandi énekesnő, Björk 2023-as kislemezének bevételeit is az ezért harcoló AEGIS nonprofit szervezetnek ajánlotta fel.
„A nyílt tengeri ipari lazactenyésztés borzalmas a környezet számára. A tenyésztett lazac mérhetetlen szenvedésen megy keresztül, és súlyos károkat okoz a bolygónknak. Ez az élelmiszer-termelés rendkívül kegyetlen módja” – jelentette ki Björk, aki korábban többek között a bálnavadászat betiltása mellett is kampányolt.
