Most olvasott cikk
Tényleg több állat hal meg a növénytermesztés során a vegánok miatt?

Tényleg több állat hal meg a növénytermesztés során a vegánok miatt?

Közeli felvétel egy egérről, aki két lábon áll egy füves területen és a kamerába néz, a mellső lábait összeérinti

Gyakran hangoztatott érv a veganizmus ellen, hogy a növénytermesztés miatt legalább annyi, vagy több állat hal meg, mint amennyi az állattenyésztésben. Ebben a cikkben ennek az állításnak a valóságtartalmát vizsgáljuk.

„A vegánok miatt ugyanúgy meghalnak állatok, sőt, több is, hiszen milliónyi rágcsáló él a földeken, ahol a növényeket learatják” – szól az állítás. Ezt az érvet használva sokan a vegánok azon alapállítását igyekeznek hitelteleníteni, miszerint a növényi étrend hozzájárulhat ahhoz, hogy minél kevesebb állatnak kelljen az emberiség életmódja miatt meghalnia.

Az érv mögött az áll, hogy az élelmezésre szánt termények földjein rengeteg rágcsáló, például egerek élnek, akik az aratás miatt sokszor elpusztulnak. És mivel a vegánok több növényt fogyasztanak, miattuk több ilyen állatnak kell meghalnia. Valóban így van, azaz a vegánok életmódjukkal pont az ellenkezőjét támogatják annak, ami az elveik alapját képezi? Megnézzük, van-e igazságtartalma ennek az állításnak.

Növényi étrend = több növényre van szükség?

Az állítás középpontjában egy egyszerű, első hallásra tényként elfogadható gondolat áll. A vegánok, mivel nem esznek húst és tejtermékeket, többet fogyasztanak olyan élelmiszerekből, mint például a gabonák és a hüvelyesek. Ennélfogva több termőföldre van szükség az élelmezésükhöz, tehát nagyobb arányban járulnak hozzá a földeken élő rágcsálók halálához, mint mindenevő társaik.

Ez azonban egyáltalán nem igaz. A statisztikák szerint a növénytermesztés során betakarított termények 55 százalékából lesz az emberek által közvetlenül elfogyasztott élelmiszer. 36 százalékát az állatok etetésére használják fel, a maradék 9 százalékból pedig biodízel és más ipari termékek készülnek.

Növényeket mindkét csoport fogyaszt, állati termékeket azonban nem. Így a mindenevő étrend értelemszerűen nagyobb arányban járul hozzá az aratás során elpusztult állatok halálához. Ha azonban önmagában ez egyeseknek nem lenne elég, számos kutatás bizonyította már, hogy ha globálisan a növényi alapú étrend felé mozdulna az élelmezés, azzal a gazdálkodásra használt földerületek rendkívüli mértékben csökkenthetőek lennének: egyes tanulmányok szerint akár a negyedére.

Ennek egyszerű oka van. Gondoljunk az ételből kapott energia és az ahhoz szükséges földterület arányára. Kilokalóriánként például a marha- vagy borjúhús előállításához körülbelül százszor akkora földterületre van szükség, mint ezek növényi alternatíváihoz, de az összes állati eredetű fehérjeforrás jóval nagyobb területet igényel, mint a növényi alternatívák.

Tényleg apokaliptikus egérpusztítók az aratógépek?

Az állítás másik részét is nézzük meg: tényleg olyan hatalmas a növénytermesztés közben elpusztult rágcsálók száma, hogy az állattenyésztésben meghalt állatokhoz lehet hasonlítani?

A válasz a tudományos bizonyítékok alapján egy egyértelmű nem.

Egy esettanulmány szerint az aratást az ültetvényen élő egerek 97 százaléka túlélte. Egy másik tanulmány arra világít rá, nagyban függ a földeken élő rágcsálók túlélése a bevett mezőgazdasági módszerektől. Jelentős szerepet játszott például a kombájnok és más nagy betakarítógépek használata a magasabb halálozási arányban. A kutatók szerint az is probléma, hogy az aratást követően a rágcsálóknak gyakorlatilag eltűnik az otthona és a búvóhelye is – így értelemszerűen kevesebb élelemhez jutnak, valamint jobban ki vannak téve a ragadozók támadásainak.

Ez természetesen azt jelenti, hogy a termelési technikákon a rágcsálók halálozási arányának csökkentése érdekében változtatni kell. Ugyanezen problémahalmazhoz tartoznak például az esőerdők lakói, akiknek a túlélése a takarmánynak szánt szójaültetvények, valamint az élelmiszeriparban és bioüzemanyagként felhasznált pálmaolaj miatt veszélyeztetett, és a cukornádültetvények miatt kihalással fenyegetett állatfajok is.

Ezek azonban – ahogy a fent bemutatott földigények is mutatják – nem alapvetően a növényfogyasztás számlájára írandók. Hanem a profitmaximalizálásra törekvő, „járulékos károkra” fittyet hányó szabadpiaci gazdaságéra, ahol a monokultúrás, nagy cégek tulajdonában lévő, szennyező, állatok életét veszélyeztető mezőgazdaság dominál.

Permakultúrás növénytermesztés légi felvételen, a kert négy részre osztva, mindegyik részében más növényt termesztenek
Permakultúrás kert. Fotó: Getty Images

A mezőgazdasági gyakorlatokat kell megváltoztatni

A feljebb említett tanulmány a fent említett okok miatt a mezei rágcsálók halálozási rátájának csökkentésére a nagyipari praktikákkal ellentétes mezőgazdasági gyakorlatokat ajánl, például

  • forgatás nélküli talajművelést,
  • precíziós gazdálkodást,
  • talajtakarásos termesztést,
  • vetésváltást és a termesztett növények diverzifikációját (pl. permakultúrás termesztést),
  • valamint kisebb ráfordítású (input) biogazdálkodást.

Ezek a gyakorlatok nemcsak a rágcsálók életét menthetik meg, hanem az élelmezési rendszer egyéb problémáira is megoldást nyújthatnak. Többek között csökkenhetne a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok, főként a dinitrogén-oxid és a metán kibocsátása. Emellett javulhatna a biológiai sokféleség, illetve csökkenhetne a víz-, talaj- és levegőszennyezés is.

Az az érv tehát, hogy a növénytermesztés több állat halálához járul hozzá, mint az állattenyésztés, nem állja meg a helyét. Az pedig semmiképp nem megoldás az alapvető problémára – ami a kizsákmányoló élelmezési rendszer miatt elhalálozott állatok magas száma –, hogy ha nem tudjuk az életmódunkkal az összes állat halálát elkerülni, akkor ne is próbálkozzunk minimálisra csökkenteni a hozzárájulásunkat.

A megoldásnak természetesen alapvetően rendszerszintűnek kell lennie. Az élelmezési dilemma sokrétűségének felismerése nyomán fenntarthatóbb irányba kell változnia például a mezőgazdasági támogatások rendszerének. Ehhez azonban a fogyasztási szokások megváltoztatására is szükség van.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.

Szűrők

Elkészítési idő

Elkészítési idő

Recept típusa

Recept típusa filter

Konyha

Konyha filter

Allergén

Allergének