Egy átlagos amerikai étrendjében egy a háromhoz a növényi és állati forrásból származó fehérjék aránya. Egy friss tanulmány szerint a növényi fehérjék arányának növelése csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések, köztük a koszorúér-betegség kialakulását. Az arány mellett a megelőzésben fontos szerepe van a fehérjebevitel mértékének is.
A növényi fehérjék jótékony hatása régóta ismert, egészségügyi előnyeiket számos tudományos kutatás bizonyítja. De azt eddig nem nagyon vizsgálták, pontosan milyen arányban kéne a növényi fehérjéket fogyasztani az állatiakhoz képest, hogy ezek a jótékony hatások megnyilvánuljanak. A Harvard T. H. Chan School of Public Health kutatói ezt próbálták kideríteni legújabb kutatásukkal.
Egy átlagos amerikai étrendjében 1:3-hoz a növényi és állati fehérjék aránya. Az eredményeink alapján a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen sokkal hatékonyabb, ha ez az arány legalább 1:2-höz. A koszorúér-betegség ellen pedig 1:1,3-hoz, vagy még nagyobb arányban célszerű növényi forrásból fedezni a fehérjét
– mondta Andrea Glenn, a tanulmány főszerzője.
A vizsgálatban több mint 203 ezer férfi és nő harminc év alatt összegyűjtött adatát elemezték. Az alanyok három nagy egészségügyi felmérés résztvevői voltak, amelyekben négyévente részletesen számot adtak az étrendjükről. A kutatók ezek alapján határozták meg az alanyok napi fehérjebevitelét, valamint a növényi és állati fehérjék arányát. Az adatfelvétel ideje alatt 16 ezer szív- és érrendszeri megbetegedés történt, amelyekből több mint 10 ezer volt a koszorúér-megbetegedés és több mint hatezer az agyvérzés.
A növényi fehérje aránya és mennyisége is fontos tényező
Az alanyok egészségi állapotára és demográfiai változókra rászűrve az eredmények azt mutatták, hogy a nagyobb arányú növényi fehérje jótékony hatással bír a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), valamint a koszorúér-betegség (CAD) elleni védekezésben. Azoknál, akik a legnagyobb arányban fogyasztottak növényi fehérjét az állatihoz képest (1:1,3), 19 százalékkal kisebb volt a CVD és 27 százalékkal a CAD kialakulásának esélye, mint azoknál, akik a legkisebb arányú növényi fehérjét fogyasztották (1:4,2).
El kell kezdenünk az étrendünket a növényi fehérjék irányába mozdítani. Ezt megtehetjük úgy, hogy kevesebb húst fogyasztunk, különösen a feldolgozott és a vörös fajtából, és több hüvelyest és magvat eszünk. Egy ilyen átállás az egészségünknek és a földnek is nagyszerű változás
– osztotta meg gondolatait Frank Hu kutató.
Nemcsak a fogyasztott fehérje forrása, de a mennyisége is fontos tényező volt a vizsgálat szerint. Akik a legtöbb fehérjét fogyasztották – a bevitt energia 21 százalékát fehérjéből fedezték –, és mindezt növényi forrásból tették, 28 százalékkal csökkentették a CVD és 36 százalékkal a CAD kialakulásának esélyét azokhoz képest, akik a bevitt energiának csak 16 százalékát fedezték fehérjéből. A CVD elleni védekezésnél az 1:2-höz arány után már nem volt jelentős pozitív korreláció. A CAD esetében viszont a növényi fehérjék arányának további növelése jobb mutatókat eredményezett. Az agyvérzés esetében semmilyen összefüggést nem találtak a kutatók.
A szerzők szerint a jótékony hatásnak a feldolgozott és vöröshús-készítmények elhagyása lehet az elsődleges oka. Valamint a növényi fehérjével bevitt egyéb tápanyagok, mint a növényi rostok, antioxidánsok, ásványi anyagok és egészséges zsírok. Pontosan ezzel érveltek a nők egészséges öregedéséről szóló tanulmányban is a kutatók a növényi fehérjék jótékony hatásaival kapcsolatban.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.