Most olvasott cikk
Miért olyan egészséges növényeket enni? – összefoglaltuk a PTE oktatójának legújabb publikációját

Miért olyan egészséges növényeket enni? – összefoglaltuk a PTE oktatójának legújabb publikációját

Növényi étrend előnyei

A kutatási eredmények rendre megerősítik azt, hogy egy helyesen összeállított növényi alapú étrend számos betegséget képes megelőzni, és bizonyos esetekben akár kezelni is.

A növényi étrendek alapját a különféle zöldségek, gyümölcsök, teljes (kiőrlésű) gabonák, hüvelyesek és olajos magvak jelentik, ráadásul minél természetesebb és változatosabb formában. Az állati eredetű élelmiszerek (húsok, halak, tejtermékek és tojás) elhagyása mellett a teljes értékű növényi étrendek követői kerülik a feldolgozott termékeket és a különböző zsiradékokat, olajokat is.

A növényi alapú étrend hatékonyan csökkentheti az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív-, és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát is. Annak, hogy ez milyen hatásmechanizmus révén valósul meg, több magyarázata is lehet.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának oktatója, Szabó Zoltán vezetésével nemrég pubikáció látott napvilágot a Nutrients szakmai folyóiratban. Az összefoglaló azokat a biokémiai folyamatokat veszi számba, melyek felelősek lehetnek a növényi alapú étrendek előnyös hatásaiért.

A publikáció elsősorban kutatók és más szakemberek számára készült, az adatok értelmezéséhez alapos táplálkozási és élettani ismeretek szükségesek. Cikkünkben törekedtünk arra, hogy a legfontosabb információkat közérthetően foglaljuk össze.

MEDITERRANEAN / iStock

1. Az antioxidánsok

A szervezetben természetszerűleg végbemenő folyamatok során szabad gyökök (ún. reaktív oxigén fajták, azaz ROS-ok) keletkezhetnek. Ezeket felhasználva védekezik például az immunrendszer a veszélyes „behatolók” ellen is. Nagy mennyiségben azonban nagyon károsak az egészségre, mert rongálhatják a sejteket, sőt a DNS-t is. Korunk legrettegettebb betegségeinek kiváltó okai között sorra azonosítják az ún. oxidációs stresszt.

A nyugati típusú táplálkozás sajnos bővelkedik finomított szénhidrátokban és telített zsírsavakban, miközben rostban kifejezetten szegény. Ennek köszönhetően akár minden étkezés után megnő a szervezetben a ROS-ok száma, ami alacsony szintű, krónikus gyulladást okozhat és hozzájárulhat az elhízáshoz, illetve olyan betegségek kialakulásához, mint az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és az inzulinrezisztencia. Ráadásul úgy tűnik, hogy még a szív-, és érrendszeri betegségek kockázata szempontjából sem az az igazán veszélyes, hogy egy-egy magas zsírtartalmú étel elfogyasztása után megnövekszik a vér zsírtartalma, hanem azok a kompenzációs mechanizmusok, melyekkel erre a szervezet reagál.

A növényi alapanyagok széles választéka viszont igencsak gazdag a különféle antioxidánsokban. Ezek az oxidánsok legfőbb ellenfelei, képesek megelőzni a veszélyes folyamatokat. Ha a szervezetben az antioxidánsok aránya eléri vagy meghaladja a szabad gyökökét, megszűnik az oxidációs stressz.

Az állati eredetű élelmiszerek antioxidáns-tartalma a növényekkel szemben elhanyagolható. Miközben a teljes értékű növényi tápanyagok közreműködnek a gyulladás csökkentésében és a betegségek megelőzésében, az állati eredetűek vas-, myoglobin-, és hemoglobin tartalmuk révén még fokozhatják is az oxidatív folyamatokat. A magasabb zöldség és gyümölcs fogyasztás ráadásul a HDL-koleszterin antioxidáns hatását is erősítheti.

A növények különféle antioxidánsokat tartalmaznak. Ezek pozitív hatásairól egyre többet tudnak, betegségmegelőző tulajdonságukon túlmenően akár még az öregedési folyamatokat is lassíthatják. Ide tartozik például a C-, E-, és A vitamin, illetve a β-karotin. Sok egyéb növényi hatóanyag (fitokemikália) is rendelkezik számottevő antioxidáns képességgel. Csak az ún. polifenol-típusú molekulákból több, mint 8000 félét sikerült azonosítani. A flavonoidok képesek még fémionokat is megkötni, fehérjékkel és zsírokkal folytatott interakcióik pedig számos előnyös biológiai folyamatot indíthatnak be a szervezetben.

Érdekes azonban, hogy ezek az antioxidánsok táplálékkiegészítőként nem váltják ki a fenti hatásokat, ezért bevitelüket mindenképpen természetes forrásból ajánlatos megoldani.

2. A lipotoxicitás

A lipidek (zsírtermészetű anyagok) az oxidáns folyamatokban való részvételükön túl, önmagukban is főszerepet játszhatnak a növényi étrendek hatásmechanizmusában. Amikor a testünkben a zsírszövet már nem tudja eltárolni az elfogyasztott zsírt, megnövekszik a vérben a szabad zsírsavak mennyisége és más szövetek is elkezdik tárolni a felesleget.

A lipidek zsírszöveteken kívüli felhalmozódását lipotoxicitásnak hívják, ami károsan befolyásolja a sejtek működését, így például a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeiét. A lipotoxicitás hozzájárulhat az oxidatív stresszhez, a krónikus gyulladás, a cukorbetegség, illetve a nem-alkoholos eredetű zsírmáj kialakulásához. Csak ez utóbbi önmagban érintheti a lakosságnak akár a 25%-át is.

Az alacsony zsírtartalmú növényi étrendet folytatók vérében azonban kevesebb a szabad zsírsav, így sejtjeik érzékenyebbek a glükózra, illetve jobb az inzulin-, és vércukorszintjük is. A magas szénhidrát- és alacsony zsírtartalmú növényi étrend az alacsony szénhidráttartalmú, „mindenevő” étrendhez képest is előnyösebb vércukorháztartást eredményez.

Kelbimbó hatásai a növényi étrendben
solidcolours / iStock

3. Trimethylamine N-Oxid

A Trimethylamine N-Oxid nemrég került a kutatások fókuszába. A TMAO a bizonyos alapanyagok (pl. karnitin, kolin) emésztése során keletkező TMA-ból oxidálódik. A magas TMAO-szint hozzájárulhat a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásához, és ebben feltehetőleg a vörös húsok fogyasztása játszik kulcsszerepet.

A TMA előanyagai előfordulnak ugyan növényi forrásokban is, azonban jóval alacsonyabb koncentrációban, mint az állati eredetű élelmiszerekben. Jóllehet a kelbimbó a legmagasabb kolintartalmú zöldség, de fogyasztása érdekes módon nemhogy nem emeli, hanem kifejezetten csökkenti a TMAO-szintet. Ráadásul a vegetáriánusok és vegánok beleiben élő baktériumok alkalmatlanabbak is a TMA előállítására.

A bél mikrobiomjának tehát kiemelkedő szerepe lehet abban, hogy növényi étrend hatékony a szív-, és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében is.

4. Inzulinszerű növekedési faktor

Az emberi inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) a máj által előállított, izomtömeget növelő  (anabolikus) hormon. Az IGF-1 rendszer az IGF-1-ből, a sejtek IGF-1 megkötésére képes receptoraiból (IGF-1R) és fehérjéiből (IGFBP) áll. Ez a rendszer fontos a sejtek anyagcseréjének irányítása és a növekedési hormon hatásmechanizmusának érvényesülése szempontjából. Támogatja különféle sejtek szaporodását, akadályozza a programozott sejthalált, így a rosszindulatú sejtek túlélését is elősegítheti.

Az IGF-1 szintjére – amely az évek előrehaladtával csökken – fontos befolyással van a táplálkozás: a magas kalória-, és fehérjebevitel emelheti, míg a növényi étrend csökkentheti azt. Ez komoly fegyvertény lehet a rák elleni védekezésben. A tej- és húsfogyasztás bizonyítottan hozzájárulhat a karcinogén folyamatokhoz, így pl. a prosztata-, és a mellrák kialakulásához. A növényi étrend ugyanakkor segíthet megelőzni ezeken a ráktípusokon túl pl. a vastagbél daganatos megbetegedéseit is.

A kalóriában magas étrend gyermekkorban gyorsíthatja ugyan a növekedés ütemét, de egyidejűleg fokozhatja például a kardiovaszkuláris betegségek későbbi kockázatát is. Az alacsonyabb kalóriatartalmú növényi étrend ezzel szemben védelmet nyújthat. Ráadásul a magas kalóriatartalom sem jelent garanciát a megfelelő tápanyagbevitelre, ebből a szempontjából a vegán és a mindenevő gyerekek hasonló helyzetben vannak.

Növényi étrend egészségre gyakorolt előnyei - 2021
vaaseenaa / iStock

5. Az mTOR (mechanical target of rapamycin)

Az IGF-1-hez kapcsolódóan egy másik fontos szabályozási mechanizmus szempontjából is döntő lehet a táplálkozás, ez pedig a mTOR (mechanistic target of rapamycin).

Az mTOR egy protein kináz, amely fontos szerepet játszik a sejtek növekedésében és szaporodásában, illetve a sejtek energia-, és oxigén anyagcseréjében. Az mTOR fontos lehet számos betegség kialakulása és lefolyása tekintetében is. A megfelelő étkezés (a fehérje-, és kalóriabevitel korlátozása, hosszabb-rövidebb böjtök beiktatása) biztonságos módja lehet az mTOR mechanizmusok által előmozdított betegségek elleni küzdelemnek.

Az elfogyasztott fehérje mennyisége és minősége sem mindegy. A növényi étrend összességében kevesebb aminosavat – így különösen leucint tartalmaz –, minek következtében segíthet megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget, az elhízást és a rákot. A curcumin, a polifenolok és flavonoidok is előnyösen befolyásolhatják az mTOR-hoz kapcsolódó szabályozási folyamatokat, így javíthatják az éhgyomorra mért vércukorszintet és segíthetnek a testsúly csökkentésében is.

6. Egyéb tényezők

A húsok és állati eredetű élelmiszerek fogyasztása során olyan molekulák kerülhetnek be a szervezetünkbe, amelyek védekezésre késztethetik az immunrendszert. Ilyen például a sziálsav (N-Glycolylneuraminic acid – Neu5Gc), amely elsősorban kaviárban, marha-, és bárányhúsban fordul elő. Ezzel a vegyülettel szemben a szervezet antitestekkel védekezik, amelyek autoimmun folyamatokhoz vezethetnek és elősegíthetik a krónikus gyulladás, az érelmeszesedés és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Az endotoxinok (azaz lipolysaccharidok, LPS) bizonyos Gram-negatív baktériumok alkotóelemei, amelyek szintén gyulladásos folyamatokat idézhetnek elő. A szervezet az LPS jelenétére a toll-szerű receptorok (TLR2, TLR4) aktiválásával, azaz gyulladásserkentő citokinek termelésével válaszol. Az olyan, növényi étrendben gazdagon előforduló prebiotikumok, mint a rezisztens keményítők, étkezési rostok és az inulin, képesek csökkenteni az LPS-ek szintjét, míg a húsfélék és a feldolgozott élelmiszerek egyes alkotóelemei stimulálják a toll-szerű receptorokat.

Végszó

A növényi étrend követőinek száma a nyugati országokban fokozatosan nő. Ezért fontos, hogy az egészségügyben dolgozó szakemberek megbízható és naprakész információkkal rendelkezzenek ezzel a táplálkozási formával kapcsolatban.

Ebben segít, ha pontosan értik az étrend jótékony hatása mögött húzódó folyamatok lényegét. Mivel ezeknek ma valószínűleg még csak a töredékét ismerjük, további magas színvonalú, tudományos kutatásokra lesz szükség ezen a területen.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.