Csökkent a növényi alapú húshelyettesítők kiskereskedelmi forgalma az Egyesült Államokban a május 19-ig tartó egy évben, éves bázison. Egy elemzés szerint a növényi alternatíváktól a fogyasztókat az áruk, az ízük és az összetevőikkel kapcsolatos aggályaik is távol tartják.
Az egy főre eső húsfogyasztás az Egyesült Államokban 2021-ben rekordmértékűre duzzadt: egy átlagos amerikai ekkor egy év alatt 125,21 kilogramm húst evett meg. A következő évben ez minimálisan mérséklődött ugyan, de a közel 103 kilogrammos érték még mindig rekordközeli volt. A Statista platformján elérhető prognózis szerint pedig az elemzők a közeljövőben sem számolnak a kereslet csökkenésével – 2033-ra 106,77 kilogrammos egy főre eső fogyasztást vetítenek előre.
Az Egyesült Államok húsfogyasztásban globális szinten a legnagyobbak közé sorolható, csak Hongkong előzi meg ebben. A növényi alapú húshelyettesítők pedig – egyelőre úgy tűnik – nem győzték meg az amerikaiakat. Ezeknek a termékeknek a kiskereskedelmi forgalma 18,6 százalékkal csökkent a május 19-ig tartó 52 hétben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest – írta meg a Green Queen.
Spórolnak, és káros hatásoktól tartanak a fogyasztók
Az elemzést készítő Circana piackutató vállalat szerint több okra is visszavezethető az, hogy az amerikai vásárlók nem kapkodják el a boltok polcairól a növényi alapú húshelyettesítőket. Ezek pedig a következők:
- a magas árak,
- a nem kielégítő íz és állag, valamint
- az összetevőkkel kapcsolatos aggályok.
A húsalternatívák kiskereskedelmi forgalmának csökkenése azt a szélesebb körű változást tükrözi, ami a megélhetési nehézségek miatt következett be az élelmiszer-vásárlási szokásokban. Azt látjuk, hogy a fogyasztók hajlamosak visszatérni a megszokott élelmiszerekhez annak érdekében, hogy pénzt takarítsanak meg
– nyilatkozta Joanna Trewern, a ProVeg International igazgatója.
Az ízzel és állaggal kapcsolatos problémák sem új keletűek. Egy nemrég készített felmérés során is az derült ki, hogy az íz és a textúra a legnagyobb akadálya annak, hogy az amerikaiak „szerelembe essenek” a növényi alapú húsokkal. A válaszadók mindössze 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezen tulajdonságok kifejezetten motiválnák őket arra, hogy ezekkel a termékekkel helyettesítsék a húsokat.
Labdába rúghatnak még a növényi alapú húshelyettesítők?
Chris DuBois, a Circana friss élelmiszerekért és fehérjékért felelős alelnöke a forgalomcsökkenés kapcsán kárörvendőket arra figyelmeztette, ez még mindig egy olyan szektor, amely értéke dollármilliárdokban fejezhető ki. Ennek megfelelően pedig „nem megy sehova”, a piac része marad. A vásárlók meggyőzéséhez azonban változásra lesz szükség.
Ma már a fogyasztó elvárja, hogy a növényi alapú termékek ízletesek, megfizethetőek és táplálóak legyenek. Az íz és a textúra javítása, a versenyképes árképzés biztosítása, valamint az izgalmas ízekre összpontosító marketing is fontos lesz ahhoz, hogy a kategória ismét növekedési pályára álljon
– értett egyet Trewern.
Godo Röben, a német Rügenwalder Mühle hús- és növényi alapú óriáscég korábbi ügyvezető igazgatója júliusban arról beszélt, hogy az aktuális kínálat konszolidálása megoldást jelenthetne. Szerinte az „elmegy” kategóriás növényi alapú húshelyettesítők csak arra jók, hogy elijesszék a terméktípus kipróbálóit. Előnyösebb lenne, ha kevesebb, de jobb minőséget kínáló márka lenne csak jelen a piacon.
Ugyanezt emelte ki Peter McGuinness, az Impossible Foods vezérigazgatója is. „Rengeteg olyan élelmiszergyártó vállalat van, amely nem jó minőségű ételt árul. Amerikában 200 növényi alapú vállalat van, miközben valószínűleg kettőre-háromra lenne csak szükség. A rengeteg kis cég nem túl jó élelmiszerei miatt sokakban rossz első benyomás alakul ki” – mondta.
Az összetevőkkel kapcsolatos aggályok is tisztázásra várnak
A növényi alapú húshelyettesítők egyik típusát, a sejtalapú termékeket Olaszországból már kitiltották. De Magyarországon is létrejött már egy ezt célzó törvénytervezet, az „emberi egészség és a környezet védelmére” hivatkozva.
A Prove-nak korábban nyilatkozó szakértők szerint azonban a húshelyettesítő termékekkel kapcsolatban valójában nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy az „egészségre ártalmas” kategóriába lehessen sorolni őket.
Egy rendkívül heterogén élelmiszercsoportról van szó, mind az összetételük, mind az előállításuk tekintetében. Ezért nem lehet kijelenteni azt, hogy egyértelműen egészségesebbek vagy egészségtelenebbek lennének a hagyományos – elsősorban nagyipari előállítású – hústermékeknél. A laborban előállított húsok egészségre gyakorolt hatását egyelőre nem ismerjük
– magyarázta lapunknak Makra Milán életmódorvos és Gergely Anna író, jogász, étkezési tanácsadó.
A Physicians Association for Nutrition nemzetközi orvosi szervezet tavaly közzétett állásfoglalása szerint mindenesetre általánosságban kijelenthető: a jelenleg kapható növényi húskészítmények megfelelő alternatívái lehetnek az állatokból készült húsoknak. Megjegyezték ugyanakkor azt is, hogy ezeknek a termékeknek a hosszú távú egészségügyi hatásairól egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat.
