Most olvasott cikk
Nő a dinitrogén-oxid-kibocsátás, bukhatjuk a klímacélokat

Nő a dinitrogén-oxid-kibocsátás, bukhatjuk a klímacélokat

Egy traktor hátulról fotózva, amint trágyát szór szét a zöld, füves mezőgazdasági területen

A várthoz képest sokkal nagyobb mértékben nőtt a dinitrogén-oxid-kibocsátás az utóbbi időben. Egy új tanulmány szerint, ha ez a tendencia folytatódik, az veszélybe sodorhatja a kitűzött klímacélok elérését.

A dinitrogén-oxid (N₂O) a szén-dioxid és a metán mellett az ember által okozott klímaváltozás fő felelőse. Bár kevesebbet pumpálunk belőle a légkörbe, mint a szén-dioxidból, a dinitrogén-oxid légkörmelegítő hatását közel 300-szorosára becsülik sokat emlegetett társánál. A helyzetet rosszabbítja, hogy ez a gáz akár száznál is több évig maradhat a légkörben anélkül, hogy hőfogó ereje csökkenne.

A tanulmány szerint a dinitrogén-oxid-kibocsátás a 2020-at megelőző négy évtizedben 40 százalékkal nőtt. Ez a gáz légköri részecskeszintjét az ipari forradalom előtti szinthez képest 25 százalékkal emelte meg. A szerzők hangsúlyozzák: ez jóval több, mint amivel az ENSZ klímatestülete, az IPCC előrejelzései eddig számoltak.

A korábbi számításokat tehát érthető módon negatívan befolyásolja, ha a vártnál gyorsabb ütemben kerül belőle több a légkörbe – akár a klímacélokat is bukhatjuk miatta.

A kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy nem születik elég olyan intézkedés, ami a szóban forgó gáz kibocsátásának csökkentését célozza. Pep Canadell, a tanulmány egyik vezetője szerint más üvegházhatású gázok csökkentésével kapcsolatban már élnek globálisan érvényes irányelvek, a dinitrogén-oxid azonban szinte teljesen zabolátlanul kúszik felfelé.

Leginkább a mezőgazdaságban lenne szükség új irányelvekre, ugyanis ez az ágazat felelős legnagyobb arányban a légkörmelegítő gáz kibocsátásáért.

A műtrágya és az állati trágya felelős leginkább a dinitrogén-oxid növekedéséért

A jelentés szerint a 2020-at megelőző évtizedben a mezőgazdaság volt felelős a dinitrogén-oxid-kibocsátás közel háromnegyedéért. Ezen belül főleg a műtrágya és az állattenyésztés hatásai: leginkább az állati trágya, kisebb részben pedig az akvakultúra (haltenyésztés) és a legelő állatok által hátrahagyott ürülék és vizelet.

Az IPCC becslései szerint ez a gáz a globális kibocsátások 6,4 százalékáért felelős. Ez a szám azonban a várakozások szerint az elkövetkező években nőni fog. A tanulmány megállapítása szerint a 2 ℃-os klímacél megtartásához 2050-ig a dinitrogén-oxid kibocsátásnak 20 százalékkal csökkennie kellene.

Canadell szerint, ha még sikerül is irányelveket érvénybe léptetni ezzel a gázzal kapcsolatban, akár egy évtizedbe is telhet, mire ezeknek a hatása érződni fog.

Az új irányelvek bevezetése mellett a tanulmány szerzői javasolják egy globális hálózat létrehozását is, amivel megfigyelhető és modellezhető a dinitrogén-oxid jelenléte egészen a felszíntől a sztratoszféráig.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.