A négy évvel ezelőtti németországi választások egyik legfelkapottabb témája a klímaváltozás volt. Az idei ciklusra azonban megerősödött a kereszténykonzervatív jobboldal, a környezettel kapcsolatos ambíciók pedig a háttérbe szorultak.
2021-ben a balközép Demokrata Párt (SPD), a Zöldek és a neoliberális Szabad Demokrata Párt (FDP) kerültek koalíciós kormányra Németországban. Az újonnan kinevezett Olaf Scholznak a közvélemény ekkoriban a „klímakancellár” nevet adta. Ez szinte magától értetődött, miután a választási kampány egyik fő témája a klímakrízis volt – írja a DW.
Az új kormányban a klímaváltozással kapcsolatos ügyek a gazdasági minisztérium hatáskörébe kerültek Robert Habeck zöldpárti alkancellár vezetése alatt. Most, három és fél évvel később, az új választási ciklusban aligha esik szó a klímavédelemről. Annak ellenére sem, hogy a klímaváltozáshoz köthető extrém időjárási jelenségek az utóbbi időben egyre gyakrabban pusztítanak az országban. Helyét átvette a bevándorlással és a lassuló német gazdasággal kapcsolatos diskurzus.
A legesélyesebb új kancellár szerint a szélerőműveknek menniük kell, mert „rondák”
Az előrejelzések szerint Friedrich Merz szénája áll a legjobban Németország kancellári címének elnyerésére: ő a jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. Merz több alkalommal is kifejezte a szélerőművekkel kapcsolatos ellenérzéseit. Tavaly novemberben például azt mondta, „lát esélyt” arra, hogy ha „jól intézik” a következő ciklusban a dolgokat, akkor a szélerőműveket akár le is állíthatják, egyszerűen azért, mert azok szerinte „rondák”.
A szélerőművek az ország energiaellátásának legnagyobb szeletét teszik ki, jelenleg 29 ezer működik belőlük. Ezek termelték meg 2023-ban a villamosenergia 32 százalékát. Ez a szám pedig évről évre nő – eddig legalábbis. A CDU szerint a hangsúlyt inkább az atomenergiára kellene fektetni – annak ellenére, hogy az országban az utolsó atomerőművet is leállították már 2023-ban.
Merz emellett egy interjúban nemrég elmondta, szívesen fogadna az USA-ból cseppfolyós gázt és olajat. Ezek ugyanis szerinte lejjebb vinnék az energiaárakat. Azokat a klímacélokat pedig, amik az előző (azaz mostani) ciklus alatt születtek – miszerint Németország üvegházgáz-kibocsátását 65 százalékkal csökkentenék 2030-ra az 1990-ben mért szinthez képest –, a kereszténydemokrata párt nem tervezi elérni.
Csökkent a közbizalom, megerősödött a jobboldal
Martin Kaiser, a Greenpeace klímaszakértője szerint két tényező rengette meg leginkább a németek bizalmát a koalíciós kormányban, és segítette egyben az idei választási ciklusban a jobboldali pártok ismételt megerősödését. Az egyik szerinte a koalíciós kormány válasza az orosz-ukrán háborús helyzetre, a másik pedig a klímaköltségvetést ért megszorítások.
2023 novemberében Németország legfelsőbb bírósága ugyanis kimondta, a kormány a klímavédelemre szánt 60 milliárd eurót nem használhatja fel erre a célra. Ennek a pénznek az eredeti célja a Covid–19 okozta gazdasági nehézségek enyhítése volt, a bíróság döntése értelmében pedig nem is lehet másra felhasználni.
A nemzetközi színteret nézve, és látva azt, hogy Donald Trump kihátrált az ENSZ klímaegyezményéből, egyértelmű, hogy Európa előrehaladása fontosabb, mint bármikor. És ez Németország nélkül nem történhet meg
– mondta Lisa Badum, a Zöldek klímaszakértője.
Szerinte csak a következő extrém időjárási eseményig kell várni ahhoz, hogy az emberek újfent rájöjjenek, a klímaváltozás azonnali fenyegést jelent az országra nézve.
