Németország lakossága egyre inkább eltávolodik az állatokból készült húskészítményektől, ezzel pedig remek példát mutat a világ többi országának, akik közül egyelőre csak kevesen követik őket.
A közelgő Oktoberfest nagy valószínűséggel még nem a növényi fogásokról fog szólni, a 6 millió látogató ugyanis évente majd félmillió sült csirkét és több százezer kolbászt szokott elfogyasztani, amit 7 millió liter sörrel öblítenek le. Az eseményt követően viszont csak a sörfogyasztás mérőszámai maradnak magasan (Németország 2019-ben a negyedik volt az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás tekintetében), a húsfogyasztás mutatói ezzel szemben szépen lecsökkennek.
2011-ben a németek évente nagyjából 63 kg húst fogyasztottak, ez az érték ma 55 kg, ami több, mint 12%-os esést jelent. A jelentős csökkenés nagy része ráadásul az utóbbi években, 2018-tól figyelhető meg, ami egybecseng az alternatív növényi fehérjeforrások eladási számainak drasztikus növekedésével.
Németország úttörő ezen a téren, hiszen néhány kivételtől eltekintve (mint pl. Svédország), a világon szinte mindenhol növekszik a húsfogyasztás mértéke, a fejlődő, valamint a gazdag országokat egyaránt figyelembe véve.
Mi lehet Németország titka?
Nem könnyű rálelni arra a meghatározó tulajdonságra, ami magyarázatot adhatna az ország lakosságának csökkenő húsfogyasztására, de talán nem is egyetlen indokot kell keresni erre a jelenségre. Hiszen számos olyan tényező befolyásolja a németek egyre csökkenő hús iránti vágyakozását, amely más országokban is jelen van, mégsem jelentkeznek hasonló tendenciák.
Egy felmérés kimutatta, hogy 2016-tól 2020-ig a vegánok száma megduplázódott az országban, így már 2.6 millió ember, vagyis a lakosság 3.2%-a utasít el minden állati eredetű élelmiszert, de ez a szám önmagában nem elég ilyen mértékű csökkenés eléréséhez.
A flexitáriánusok számának növekedése már sokkal jelentősebb lehet ilyen szempontból, vagyis azoké, akik nem állandó jelleggel, de jellemzően csökkentik a húsfogyasztásukat és igyekeznek tudatosabban táplálkozni.
A német húsipart az utóbbi években elég sok kritika is érte a kényszermunkától elkezdve a rossz minőségű termékekig, ezenfelül a madár- és sertésinfluenza járványok sem növelték az eladási számokat. Ez is hozzájárulhat, hogy a lakosok között növekszik a vegánok és flexitáriánusok száma. Ami viszont megkülönböztetheti az országot a világ többi területétől, azok a német fiatalok, akik komolyan aggódnak a klímaváltozás miatt.
Különösen a fiatalság körében lehet látni egy kulturális változást, mert sokkal inkább tudatában vannak annak, mit esznek és hogyan fogyasztanak
– nyilatkozta Inka Dewitz, a Heinrich Böll Stitfung-tól, a Német Zöld Párt egyik alapítványától.
Az alapítvány egy 2021-es kutatásban rámutatott, hogy a 15-29 éves németek között közel 13% a vegánok és vegetáriánusok aránya összesen. Ezek a fiatalok sokkal több növényi alapú élelmiszert is vásárolnak, mint az idősebb korosztályok tagjai.
A németországi Fridays for Future mozgalom is szerepet játszik a változásban, az országban működő sejt ugyanis sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a nagyipari állattartás és a húsfogyasztás káros hatásainak taglalására, mint sok más ország aktivista szervezetei.
Vannak még kiküszöbölésre váró csorbák
A valósághoz hozzátartozik, hogy a globális húsfogyasztás csökkenését leginkább a disznóhús fogyasztásának visszafogásával sikerült elérni, de marhából pontosan ugyanannyit, csirkéből pedig még többet is fogyaszt a német lakosság, mint 2011-ben. Ennek az lehet az oka, hogy az üzenet, miszerint a fehér hús kevésbé káros, mint a vörös, nagyon megragadt az emberekben.
„Állatjóléti szempontból ez természetesen katasztrofális. Egyelőre nem tudok bulizós hangulatba kerülni. Eléggé kiábrándít, hogy látjuk ezt (a húsfogyasztás csökkenését), mégis több állat hal meg, mint előtte” – mondta Jens Tudier, a ProVeg International munkatársa.
A szárnyasokat jellemzően sokkal rosszabb körülmények között tartják, mint a disznókat, vagy a szarvasmarhákat, ezért habár a klímaváltozás és az általános egészségi állapot szempontjából a váltásnak lehetnek bizonyos előnyei, erkölcsi szempontból a helyzet talán még rosszabb, mint előtte.
Az ország példája rávilágít, hogy igenis lehetséges a váltás a húsban gazdag táplálkozási szokásokról, de a nem megfelelően végrehajtott változások akár nagyobb mértékű állati szenvedéshez is vezethetnek.
(Vox)
