Németországnak a legnagyobb COVID-19 fertőzéssel kell szembenéznie, miután több, mint 650 húsüzemi munkásnál lett pozitív a vírusteszt Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.
A Toennies nevű cég, melynek tulajdonában áll a Guetersloh-ban található üzem, szerda délutántól ideiglenesen leállította működését, izolációt rendelt el és minden dolgozót kötelezően tesztelt.
A helyi önkormányzatok közel 7000 ember számára karantént rendeltek el, és a régió iskoláiban és óvodáiban felfüggesztették a működést a június 29-én kezdődő nyári szünetig. Az intézkedések célja a fertőzés további terjedésének megakadályozása.
Bár Németország eddig sikeresen védekezett a vírus ellen a legtöbb országhoz képest, hiszen 8856 fertőzött esetről számoltak be a közel 84 milliós lakossághoz képest, ez a jelenlegi kitörés a mezőgazdasági miniszter szerint tarthatatlan állapot, és elrendelte a fertőzés gócának kivizsgálását.
„Többszáz fertőzött egyetlen üzemben. Ezek a feltételek elfogadhatatlanok” – jelentette ki Julia Kloeckner agrárminiszter.
Beteg a rendszer
A Töoennies szerint az új járványkitörés oka, hogy a dolgozók az elmúlt hosszú hétvégére hazautaztak Bulgáriába és Romániába.
Ám a kutatók vitatják ennek az elméletnek a helyességét, szerintük a drasztikus fertőzés-emelkedést nem okozhatta önmagában az utazás.
„A húsüzemi munkafeltételek semmi esetre sem felelnek meg azoknak a higiéniai szabályoknak, melyet jelen helyzetben elvárnánk” – mondta Isabella Eckerle, a Genovai Egyetem víruskutató központjának vezetője.
Freddy Adjan, a német élelmiszerlabor szövetség helyettes vezetője szerint a húsüzemi dolgozók COVID-19 fertőzöttsége egy „beteg” szisztéma miatt történt, mely könyörtelenül kihasználja a dolgozókat.
Azt is elmondta, hogy a nagy húsüzemek alvállalkozókkal kerestetnek olcsó munkaerőt, és nem vállalják a felelősséget a dolgozóik jóllétéért.
Peter Kossen katolikus lelkész így nyilatkozott a DW Medianak:
„A férfiak és nők egyszerűen kimerülnek ilyen élet- és munkakörülmények közt. Úgy bánnak velük, hogy semmibe veszik az emberi méltóságukat, mintha harmadosztályú polgárok lennének. Amíg nem változtatjuk meg ezt a szisztémát, mindig is lesznek ilyen fertőzés-fellángolások a húsiparban.”
Dissenben és Coesfeldben hasonló, húsüzemi fertőzéskitörés történt a múlt hónapban, ahol ugyanolyan szörnyű munka- és életkörülmények derültek ki, főként a vendégmunkásokat érintve.
Míg a Toennies szóvivője, Andre Vielstädte szerint az üzem nagy erőfeszítéseket tett a vírus visszaszorításáért, Gereon Schulze Althoff, az üzem minőségi vezetőségének és állatorvosi központjának igazgatója szerint az üzem „oroszlánként harcol február óta, hogy véget vessen a fertőzéseknek.” Hozzátetette, hogy a dolgozók körülményei kifejezetten fontosak a cég számára.
A piaci elemzők szerint a rheda-wiedenbruecki húsüzem bezárása húsellátási gondokat okozhat Németországban.
A DPA hírügynökség jelentése szerint a helyi képviselő, Sven-Georg Adenauer azt állítja, hogy a német húsáruk ötödéhez nem jutnak hozzá a lakosok, ha bezár az üzem.
Korábban már írtunk arról, milyen szörnyű körülményeket kell elviselniük a vágóhídi dolgozóknak, ami fizikai és mentális veszéllyel jár.
Így tehát komoly emberjogi kérdés is, hogy vajon mikor változtatjuk meg az élelmezési rendszerünket, amiben már nem használunk többé állatokat.
