Habár vannak biztató változások és ígéretes kezdeményezések, ezek száma nagyon kevés és az idő is egyre csak fogy. Az emberiség pedig nem igazán tett lépéseket a kitűzött metánkibocsátási célok eléréshez.
Hiába csatlakozott száznál is több nemzet a Global Methane Pledge-hez, szinte semmilyen pozitív változás nem történt a kibocsátás csökkentésének irányába. A vállalás célja, hogy a 2020-as értékekhez képest legalább 30%-kal csökkenjen a globális metánkibocsátás, hogy így tartsuk életben a 2050-es átlaghőmérséklet-növekedéssel kapcsolatos álmainkat.
Egy friss jelentés viszont nagyon sötét képet fest arról az irányról, amerre haladunk, ugyanis jelenleg mind a 2030-as, mind a 2050-es célok teljesen irreálisak. Ahhoz, hogy ezeket továbbra is valóságos célkitűzésekként kezelhessük, drasztikus és villámgyors lépésekre kell elszánnunk magunkat.
A State of Climate Action 2022 jelentés 218 oldalon keresztül részletezi a jelenlegi globális helyzetet. Vizsgálatukhoz 40 különböző indikátort határoztak meg, ami alapján pontosan megállapítható, milyen irányba halad a világ, mely területek hozták az elvárható számadatokat, hol van szükség több munkára, és mely divíziókban figyelhető meg a vállalással ellentétes irány.
Az egyes indikátorok a kibocsátásért felelős gazdasági szektorokon belül (energiaipar, mezőgazdaság, nehézipar, közlekedés, építőipar) számos szegmenst vizsgáltak. Például az elektromos autók eladásának növekedését, lakosságarányosan a bicikliutak építésének mértékét, erdőtelepítési és erdőirtási mutatókat, a mezőgazdasági termelés kibocsátásának csökkenését, a mangrove mocsarak eltűnésének intenzitását, a vas- és betongyártással járó kibocsátás mértékét stb. Szóval nagyon részletes és mindenre kiterjedő számadatokkal szembesül az, aki veszi a fáradtságot és átolvassa a teljes jelentést.
A megdöbbentő végeredmény azt hozta, hogy a 40 vizsgált terület közül egy sem volt, amely a szükséges lépéseket megtette volna, vagy megfelelő intenzitással vezényelné a változásokat a 2030-as célok elérése érdekében.
Vagyis sem az építőiparban, sem az energiaszektorban, sem a mezőgazdaságban vagy a közlekedésben nem történt olyan mértékű pozitív változás, ami hozzájárulna a metánkibocsátás 30%-os csökkenéséhez 2030-ra.
Hat olyan jelzőszám volt, ahol az irány jó, de a változás mértéke nem elégséges. Huszonegy jelzőszám esetében szintén történt javulás, de sokkal lassabb ütemben, mint az szükséges lenne, és van öt olyan számadat is, amely egyenesen rossz irányba változott. Nyolc indikátornál nem állt rendelkezésre elegendő adat a tendencia megállapításához.
A 2030-as célok elérése érdekében a következő lépéseket muszáj megtennünk:
- Hatszor gyorsabb ütemben kell kivezetnünk a szénerőműveket – ez felér azzal, mintha évente körülbelül 925 átlagos méretű szénerőművet zárnánk be.
- Az üzleti épületek energiaigényét ötször, a lakóépületek energiaigényét pedig hétszer gyorsabb ütemben kell javítanunk.
- Tízszer gyorsabban szükséges csökkentenünk az 1 tonna cement előállításával keletkező kibocsátás mennyiségét.
- Hatszor gyorsabb ütemben kell kiterjesztenünk a tömegközlekedést a legnagyobb kibocsátással rendelkező városokban.
- Két és félszer gyorsabban kell csökkentenünk az erdőirtás mértékét.
- Ötször gyorsabb ütemben kell csökkentenünk a húsfogyasztást, ami azt jelenti, hogy Európa-, Óceánia- és Amerika-szerte heti maximum 2 hamburgernek megfelelő húsmennyiségre kell szorítkoznunk.
- Ötször gyorsabb ütemben kell csökkentenünk a fosszilis energiahordozók anyagi támogatását, éves szinten ez 70 milliárd dollárnak megfelelő támogatáscsökkentést jelent.
A felvázolt pontok közül sajnos nem választanunk kell, hanem mindegyiket szinkronban kéne elérni ahhoz, hogy esélyünk legyen a 30%-os kibocsátás csökkentésre.
Mit kell tudni a metánról?
A metán egy olyan üvegházhatású gáz, melyből mennyiségileg ugyan kevesebbet termelünk, mint a “közönségkedvenc” szén-dioxidból, valamint a légköri élettartama is rövidebb, ám melegítő hatása a szén-dioxidnál 27-szer magasabb, ezért nagyon komoly fenyegetést jelent a klímaváltozás szempontjából.
Kibocsátásáért az emberi tevékenységen belül leginkább a nagyipari állattenyésztés okolható, ami majdnem a teljes metánkibocsátás feléért felelős. Ebből egyenesen következik, hogy az intenzív állattartás megszüntetése és a húsfogyasztás drasztikus csökkentése a leghatékonyabb módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
