A Kaliforniai Egyetem kutatói gépi tanulást használva előrevetítették, milyen kilátásokkal kell szembenéznünk 2050-ben, ha nem teszünk semmit a műanyaghulladék ellen. Nyolc különböző intézkedést megvizsgálva kiderítették, hogy csupán már négy alkalmazásával drasztikus mértékben csökkenthető lenne a műanyaghulladék mennyisége és az előállítással járó kibocsátás. Közben a világnak továbbra sincs egységes, műanyagra vonatkozó politikája.
A klímaváltozás mellett – bár attól nem független módon – a műanyaghulladék korunk egyik legégetőbb válsága. Az előállításához többnyire kőolajat használunk, a feleslegessé vált termékeket csak kis részben hasznosítjuk újra, a műanyaghulladék pedig szó szerint a világon mindenhol megtalálható már. Legutóbb delfinek leheletében mutattak ki műanyagrészecskéket. De az Antarktisz élővilága sincs biztonságban a műanyagtól és a rajtuk keresztül érkező invazív életformáktól. Mi pedig, akármilyen módon is étkezünk, mikroműanyagot is fogyasztunk.
A Kaliforniai Egyetem kutatói a mesterséges intelligenciát alkalmazva azt próbálták kideríteni, mely szabályozási intézkedések lennének hatékonyak a műanyaghulladék, valamint az előállítással járó kibocsátás csökkentése érdekében. Emellett megvizsgálták azt is, mi lesz a helyzet 2050-re, ha minden marad úgy, ahogy most van. Ez a jövőkép pedig egyáltalán nem fest jól.
Ha nem változtatunk a műanyaggal kapcsolatos hozzáállásunkon, negyed évszázad múlva 37 százalékkal növekedhet az előállított műanyag mennyisége. Ezzel együtt tovább csökkenhet az így is nagyon alacsony (9-10 százalékos) újrahasznosítási arány. A rosszul kezelt (nem újrahasznosított, nem elégetett és nem szeméttelepre jutott) műanyag mennyisége pedig akár meg is duplázódhat.
Mely intézkedések hatásosak a műanyaghulladék ellen?
A kutatók nyolc különböző intézkedés lehetséges hatásait vizsgálva megállapították, hogy van négy olyan módszer, ami különösen hatásosnak ígérkezik. Ezek együttes alkalmazásával a műanyag előállításához köthető kibocsátást akár egyharmadával is csökkenteni lehetne. A rosszul kezelt műanyaghulladék mennyiségét pedig 91 százalékkal, vagyis a mostani mennyiség egytizedére lehetne csökkenteni. A négy intézkedés a következő:
- Az új termékek minimum 40 százalékát újrahasznosított műanyagból kell előállítani.
- A műanyagtermelést a 2020-as szinten kell maximalizálni.
- Be kell vezetni egy jelképes összeget a műanyag-csomagolásokra.
- Több pénzt kell fektetni a hulladékudvarokba és hulladékgyűjtési szolgáltatásokba.
Az elemzés még időben elkészült ahhoz, hogy a közelmúltban Dél-Koreában tartott globális műanyagegyezmény kapcsán alkalmazni lehessen a benne foglaltakat. A közel kétszáz ország részvételével zajlott találkozó viszont nem volt eredményes. Így továbbra sincs egységes, a világ számos országára egyaránt kötelező érvényű szabályozás a műanyag-előállítással és a műanyaghulladék kezelésével kapcsolatban.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.