A mikroműanyag-szennyezés negatív hatással van a növények fotoszintetizáló képességére – állapította meg egy új tanulmány. Ez az élelmiszer-ellátást is negatívan érintheti, kitéve több millió embert az éhezés veszélyének.
A mikroműanyag-szennyezés négyszázmillió embert tehet ki az éhezés veszélyének a következő két évtizedben, méghozzá azért, mert rontja a növények fotoszintetizáló képességét – írja a The Guardian egy új tanulmány alapján.
Az elemzés szerint 4 és 14 százalék közé tehető az a termésveszteség, ami az alapvető fontosságú terményeket – ezek a búza, a rizs és a kukorica – érinti a mikroműanyag-szennyezés miatt. A szerzők szerint ez a jövőben a jelenlegi tendenciákat folytatva pedig még rosszabb lesz.
Több mint másfélszeresére nőhet a mikroműanyag-szennyezés miatt az éhezés
2022-ben a becslések szerint nagyjából 700 millió embert érintett az éhezés problémája. A kutatók szerint csak a mikroműanyag-szennyezés ehhez a számhoz hozzátehet még 400 milliót a következő két évtizedben. Az apró részecskék által okozott éves termésveszteség szerintük összehasonlítható azzal a mennyiséggel, amit a klímaváltozás okozott az elmúlt évtizedekben.
A kutatáshoz nem kapcsolódó tudósok viszont óvatosságra intenek a következtetésekkel kapcsolatban, mivel ez az első olyan tanulmány, amely a mikroműanyag élelmiszer-termelésre gyakorolt hatását próbálta számszerűsíteni. További kutatásokra van szükség ezen a területen ahhoz, hogy a két tényező közötti kapcsolat tisztább legyen.
Bár a mikroműanyagok fotoszintetizáló képességre gyakorolt hatásáról ez az első tanulmány, arról készültek már kutatások, milyen egyéb negatív módokon érinthetik ezek a részecskék a növényeket. Ezek alapján elmondható, hogy a mikroműanyagok
- blokkolhatják a leveleket érő napfényt,
- ronthatják a talajminőséget,
- és eltömíthetik a tápanyag- és vízcsatornákat a növényekben.
„A tanulmányunk globális áttekintést ad arról, milyen hatással van a mikroműanyag-szennyezés az élelmezésbiztonságra” – írják a tanulmány áttekintésében a szerzők. „Az emberiség azon munkálkodik, hogy a folyamatosan növekvő népesség miatt fokozza az élelmiszer-termelést. A mikroműanyag-szennyezés azonban veszélybe sodorja ezeket a törekvéseket” – hangsúlyozzák.
Hozzáteszik, az általuk használt adatok alapján a növények fotoszintézisét ezek a részecskék negatívan érintik. Becsléseik szerint az ilyen módon okozott termésveszteség éves szinten 109,73 és 360,87 millió tonna közé tehető. Ha csak 13 százalékkal csökkenteni tudnánk a jelenleg a környezetben található műanyagok szintjét, az a kutatók szerint legalább 14,26 millió, de akár 46,91 millió tonnával is csökkenthetné a termésveszteséget.
Ezek az eredmények egyértelművé teszik a hatásos műanyagcsökkentési stratégiák sürgősségét, és segítik a nemzetközi kutatókat és döntéshozókat abban, hogy megvédjék a globális élelmiszer-ellátást az egyre növekvő műanyagválsággal szemben
– írják a kutatók.
Az érintetlent is érinti a mikroműanyag-szennyezés
A hatalmas mennyiségű szemét útján a mikroműanyag a korábban érintetlennek hitt tengeri ökoszisztémáktól – és a delfinek leheletétől – kezdve a termőföldeken át a több ezer méter magasan lévő hegycsúcsokra is eljutott már. Egyelőre azonban nem készült elég tudományos kutatás arról, ez pontosan hogyan érinti az emberek, állatok és növények egészségét.
Eddig készült kutatások alapján úgy tűnik, hogy az étkezési szokásoktől függetlenül mindannyiunk étrendjében ott van már a mikroműanyag – az emberi agyban pedig egész műanyag kanálnyi található ezekből a részecskékből.
A tavaly decemberben Puszanban tartott, műanyagszennyezésről szóló ENSZ-konferencián a feleknek nem sikerült megegyezésre jutniuk a probléma kezelésével, szükséges lépésekkel kapcsolatban. A tárgyalásokat idén augusztusban folytatják.
