Öt év után ismét Magyarországon járt és adott elő Melanie Joy amerikai szociálpszichológus és vegán aktivista. A karnizmus jelenségét először leíró bostoni professzorra ezúttal is sokan voltak kíváncsiak a Magyar Vegán Egyesület által szervezett eseményen, amelynek az Una Terra Alapítvány, valamint a Prove is kiemelt támogatója volt. Joy exkluzív interjút is adott lapunknak, amely a cikk végén olvasható.
Melanie Joy, a Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat és viseljük a teheneket? című könyv szerzője portálunknak nyilatkozva határozottan állította: a karnizmus végnapjai jönnek.
Kétnapos kommunikációs workshopra érkezett hazánkba a múlt hétvégén dr. Melanie Joy, a nemzetközi vegán közösség egyik ismert és népszerű személyisége. Utóbbi egyáltalán nem véletlen, hiszen nemcsak tanítja a hatékony kommunikációt és konfliktuskezelést, de egész lényével sugározza az együttműködés és a kapcsolatok megerősítésének lehetőségét. Ez adja hitelességét is, s ezért olvassák világszerte a könyveit, hallgatják az előadásait, fogadják meg tanácsait.
A MAVEG is biztosra ment Melanie Joy ismételt meghívásával, hiszen már öt évvel ezelőtt is sikeres volt a látogatása, sokan voltak kíváncsiak tanácsaira, gondolataira. Népszerűsége és ismertsége pedig csak nőtt az azóta eltelt időszakban. Pontosan úgy, ahogy a veganizmus is egyre nagyobb teret nyert hazánkban, ami a hatékony kommunikáció iránti igényt is növelte.
Az április 12-én és 13-án megrendezett, kétnapos továbbképzés főszervezői Zabezsinszkij Anna, a MAVEG alelnöke, Bergovecz László, a MAVEG elnöke, valamint Hosszú Noémi, a MAVEG önkéntese volt. Előbbi már az ötlet megszületésénél is bábáskodott, Melanie Joy újabb meghívása ugyanis tavaly, Varsóban merült fel a CARE nemzetközi állatvédelmi konferencián, amelyen a hazai érdekvédelmi szervezet is képviseltette magát. Az elhatározást tett követte, és a program részletei is gyorsan körvonalazódtak. Az első napon a kommunikációs és interperszonális készségek fejlesztése volt a téma, a másodikon pedig a kiégés megelőzése és kezelése.
„A varsói találkozást követően végeztünk egy felmérést, amely azt mutatta, komoly igény lenne egy újabb workshopra. Ez alapján vágtunk neki a szervezésnek, és bevallom, hogy a MAVEG, mint szervezet számára is igen tanulságos volt az esemény. Melanie moderálásával már öt évvel ezelőtt is volt egy vezetőségi találkozónk, így a mostani alkalmon már volt mihez viszonyítanunk. Láttuk, honnan indultunk, és most hol tartunk. Profibbak, szervezettebbek lettünk, ugyanakkor el is fáradtunk” – tudtuk meg Zabezsinszkij Annától a vasárnapi program zárását követően.
„Ez utóbbi azonban minden hazai aktivistára érvényes, ezért gondolom azt, hogy a vasárnapi téma egyszerűen telitalálat volt. Ezzel párhuzamosan új nehézségekkel is találkozunk, hiszen a kezdetek kezdetén még egy természetes folyamat részeként csatlakoztak a szimpatizánsok, most viszont be kell húzni őket a mozgalomba. Ráadásul a más platformokon kommunikáló legfiatalabbakat, vagyis az Z és Alfa generáció képviselőit kell elérnünk. Kicsit paradoxon, hogy éppen feléjük keressük az utat, jóllehet köztük van a legtöbb vegán és vegetáriánus” – magyarázta a MAVEG alelnöke.
Zabezsinszkij Anna nem titkolja, hogy magánemberként Melanie Joyt tartja az életére legnagyobb hatást gyakorló személyiségnek. Az ő könyvei és előadásai nyomán tanult meg például nemet mondani, miközben a világgal szemben érzett állandó haragot is neki köszönhetően tudta elengedni. De a sok esetben elkerülhetetlen kiégésen is az ő segítségével tudott túllépni. A szakember ugyanis nemcsak elméleti síkon beszél ezekről a problémákról, hanem igen hasznos eszközöket is ad az érdeklődők kezébe.
De nemcsak Zabezsinszkij Anna távozott a kétnapos programról életre szóló mondatok birtokában, hanem Püspöki Zsolt, a MAVEG másik alelnöke is. Őt leginkább az a kijelentés fogta meg, hogy minél nagyobb egy szervezet, annál sokszínűbb, ezáltal a konfliktushelyzetek is elkerülhetetlenek.
Melanie nemcsak rávilágít a problémákra, de kulcsot is ad a megoldásukhoz
– mondta Püskpöki Zsolt.
„Bár általában nyugodt ember vagyok, nekem is vannak olyan pontjaim, amelyeket »nyomkodva« kijövök a sodromból. Pedig minden vitában az a legfontosabb, hogy végig befogadó tudj maradni, ne merülj el a saját gondolataid és érzelmeid tengerében. Ennek megvalósításához kaptam most gyakorlati eszközöket” – hangsúlyozta.
A kiégés fenyegetheti a vegán mozgalom sikerét
Nemcsak a résztvevők, de maga Melanie Joy is hálás volt azért, hogy a kétnapos program második felében a kiégésről beszélhetett. Ez ugyanis nemcsak az aktivisták, hanem a legtöbb vegán valóságos problémája, hiszen olyan világban élünk, amely az állatokkal való kapcsolat terén szöges ellentétben áll a vegán értékekkel.
Éppen ezért nem is ért egyet azzal, hogy a WHO jelenleg csak a munkahelyi környezetben fogadja el a „burnout”, azaz kiégés szó használatát. Szerinte minden helyzet, amikor életünkben megbomlik az egyensúly, melegágya lehet a kiégésnek és a depressziónak. A két tünetegyüttes közeli kapcsolatban áll egymással.
Soha ne hasonlítsuk magunkat másokhoz! A más energiaszinten mozgók többet, illetve kevesebbet bírnak, ezen nem tudunk változtatni. Tiszteljétek azt, akik vagytok, adjatok elsőbbséget saját magatoknak és a valós szükségleteiteknek!
– fogalmazta meg az egyik legerősebb üzenetét Budapesten Melanie Joy, aki ezt az „eléggé jó vegán” kifejezéssel támasztotta alá. Szerinte ugyanis senkinek sem feladata a világ összes állatának megmentése, a Föld valamennyi emberének felvilágosítása, illetve meggyőzése. Egy „eléggé jó vegán” már a saját jó példájával is sokat tesz a békésebb, kevesebb szenvedéssel járó életért.
A szakember szerint az a legjobb módszer az egészségünkre igen ártalmas stresszhelyzetekben, ha fontossági sorrendet állítunk fel. De az is lényeges, hogy tudjunk nemet mondani. Nagyobb hatást lehet ugyanis a világra gyakorolni egy életen át, mint egy három-öt éves aktivizmussal, amelynek kiégés a vége.
„Mi lesz akkor, ha nemet mondasz? Csalódni fognak benned az emberek? Ez olyan nagy tragédia?” – tette fel a kérdést Joy a workshop résztvevőinek. Majd válaszolt is:
„Túlságosan ragaszkodunk a végeredményhez. Pedig az embereket akaratuk ellenére nem tudjuk megváltoztatni. Csak annyit tehetünk, hogy hallatjuk a hangunkat, láthatóvá tesszük a példánkat. Világosan és érthetően kommunikálunk arról, ami nekünk fontos. A többiek akkor fognak megváltozni, amikor készen állnak rá. Magokat ültetünk el, amelyek már nélkülünk fognak szárba szökni és termést hozni.”
Melanie Joy előadásában többek között a hiperérzékenységre is felhívta a figyelmet. Ő is azért lett elsősorban vegán, mert nem tudta nézni az állatok szenvedését. Ez utóbbival azonban óvatosnak kell lennünk, éppen ezért egy ponton túl nem is tanácsos az ilyen jellegű filmek gyakori megtekintése, mert ez is korai kiégéshez vezethet.
Ráadásul ez is erősítheti a másodlagos traumatizációt, amely a hétköznapokban mindannyiunkat érint, hiszen a szemünk előtt zajlanak az erőszakos események. Akkor beszélhetünk fenntartható aktivizmusról, ha már nem a trauma vezérel bennünket, hanem az igazi, szívből jövő együttérzés.
„A társadalom szerint csak áldozat, elkövető vagy hős lehetsz. Pedig ez nem így van. Nem szabad merev határokat felállítani a szerepek közé, mert az mérgező erkölcsi maximalizmushoz vezet.”
Mi, vegánok, látnokok vagyunk: úgy képzeljük el a világot, ahogyan annak lennie kellene. Ezzel a jövőképpel azonban nem szabad másokat lehúznunk. Tökéletlen válaszokat is adhatunk a konfliktusos helyzetekre, hiszen maga a világ is tökéletlen
– fogalmazott meg a szociálpszichológus egy újabb fontos tanácsot, aki szerint az önismeret az egyik legjobb eszköz a gazdag és értékes társas kapcsolatok kialakításához. Először saját igényeinket kell megismerni és megérteni ahhoz, hogy másokon is segíteni tudjunk.
Ráadásul azok az emberek, akik egészséges kapcsolatokat ápolnak, maguk is jobb szellemi és fizikai állapotban vannak, és bizony tovább is élnek. Ha vegánként tisztelettel kezelnek a nem vegán családtagjaink, barátaink vagy ismerőseink, akkor semmi szükség nincs arra, hogy falakat húzzunk eléjük.
A veganizmus az értékeim kifejezése. Én magam azonban ennél sokkal több vagyok. Nő, feleség, testvér, barátnő, szociálpszichológus is egy személyben. A teljes élethez ezeket a szerepeket mind össze kell kapcsolni, és harmóniába hozni egymással
– vallott legmélyebb érzéseiről az előadása közben Melanie Joy, aki az idei magyarországi látogatása során megtartott MAVEG vezetői értekezletet követően egy bővebb csoporttal is találkozhatott. A szervezők ugyanis több hazai állatvédő szervezet képviselőjét is meghívták egy közös gondolkodásra. A nem vegán, de az eszmével szimpatizáló szakemberek örömmel mondtak igent a találkozóra, amelyen egy komolyabb együttműködés kialakításáról határoztak.
Exkluzív: Melanie Joy a Prove-nak
Gy. Szabó Csilla / Prove: Mi változott az elmúlt közel három és fél évtized alatt, amióta vegán aktivistaként tevékenykedik?
Dr. Melanie Joy: Óriási változáson ment át a közösségünk, nemcsak a vegánok, de az őket tömörítő szervezetek száma is ugrásszerűen növekedett, utóbbiak ráadásul egyre professzionálisabb tevékenységet folytatnak. Ezzel párhuzamosan a húsfogyasztás is csökkent. Ez utóbbiban nagy segítség, hogy válogathatunk a vegán és vegetáriánus éttermekben, a boltok polcain egyre szélesebb a növényi alapú kínálat, de filmekből, szakácskönyvekből, kozmetikumokból, ruházatból sincs hiány.
Ma már sokkal könnyebb vegánnak lenni, és még könnyebb lesz harminc-negyven év múlva. Ehhez azonban folytatnunk kell az ismeretterjesztő munkánkat, és ahová csak lehet, eljuttatni a békésebb világ gondolatát. Az a helyes cél, ha úgy fogalmazunk, minél több „elegendően vegán” legyen a világon. Ne essünk bele a tökéletességre vágyás csapdájába.
Hazáján, az Egyesült Államokon kívül Németországban is hosszabb ideig élt és tevékenykedett. Utóbbiról köztudott, hogy jelentősen csökkent a húsfogyasztók száma. Ön szerint ennek mi lehet az oka?
Egyrészt Németország nagyon haladó az állatjogok terén. A német emberek kultúrájának része, hogy az ő jólétükre is figyeljenek. Komoly értékként jelenik meg náluk a természet és az állatok védelme. Ugyanakkor az egészségmegőrzés terén is igen tudatosak az ott élők, nagyon sokan a közérzetük javítása érdekében mondtak le a húsfogyasztásról. A harmadik tényező az általános jólét, amely egyáltalán lehetővé teszi számukra a választást.
Fontos még az is, hogy a nonprofit egyesületek komoly állami támogatásban részesülnek, így a vegán, illetve vegetáriánus aktivista csoportok is egyre magasabb szinten működhetnek. Végül, de nem utolsósorban, Németországban ezen a téren is nagyon széles körű együttműködés tapasztalható a kormány, az önkormányzatok és a régiók között. Ha mindenki egészségesebb és boldogabb társadalmat szeretne építeni, akkor óhatatlanul felmerül a húsfogyasztás csökkentése iránti igény, ahogy ez a német példából is látható.
Milyennek képzeli a jövőnket?
Egyértelműen a veganizmus felé halad az emberiség. Ez a jövő útja, ez nem is lehet kérdés. Nem tudom, pontosan mikor, de az biztos, hogy a karnizmusnak egy nap vége lesz. Ebben pedig nemcsak aktivistaként van nagy szerepünk, de már azzal is sokat tehetünk az ügy érdekében, ha kilépünk a „vegán buborékból” és a saját békés példánkkal mutatunk utat. Mert ahogy azt az előadásaimban is hangsúlyozni szoktam, először a saját bőrünkben kell jól éreznünk magunkat, teljes életet kell élnünk ahhoz, hogy másokon segíthessünk, vagy meggyőzhessük őket.
Hogy érezte magát Magyarországon?
Nagyszerűen! Vendéglátóim tökéletesen gondomat viselték, szívüket-lelküket megnyitották előttem. Fantasztikus napokat töltöttem az Önök csodaszép fővárosában, ide mindig szívesen jövök vissza.
A Melanie Joy által megfogalmazott és kutatott karnizmusról ebben a cikkben írtunk.
