Az idei május volt a második legmelegebb a műszeres mérések kezdete óta. Egyedül 2024-ben volt az ideinél is magasabb a májusi átlaghőmérséklet. Magyarországon mindeközben szokatlanul hideg volt ez a hónap – az éghajlatváltozás miatt.
Sokakban hagyhatott kellemetlenül hűvös emlékeket az idei május. A magyarországi hideg tavasznyitány viszont nem írja felül a tényt, hogy a mérések kezdete óta az elmúlt hónap volt a második legmelegebb május globális szinten – írja a Reuters. A globális átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időkhöz képest. Ez veszélyesen közel van a párizsi klímaegyezményben foglalt másfél fokos határértékhez. Ezt túllépve már súlyos következményekkel kell számolni a tudósok szerint. Az idei májust egyedül a tavalyi szárnyalta túl, de a két hónap globális átlaghőmérséklete között csupán 0,12 Celsius-fok volt a különbség.
2025 májusa megtöri a másfél fokos globális hőmérséklet-emelkedést mutató hónapok eddig példa nélküli sorozatát. Bár ez átmeneti enyhülést jelenthet a bolygó számára, az egyre melegedő éghajlat miatt arra számítunk, hogy a közeljövőben ismét egyre több hónap lépi át az 1,5 Celsius-fokos küszöböt
– nyilatkozta Carlo Buontempo, a méréseket végző Copernicus Climate Change Service (C3S) igazgatója.
Az elmúlt 23 hónapból az idei május mindössze a második olyan hónap volt, amikor a globális átlaghőmérséklet emelkedése nem haladta meg az iparosodás előtti időszakhoz viszonyított 1,5 Celsius-fokos határértéket.
Magyarországon nem ez a május volt a legmelegebb
A globális májusi hőmérsékleti adatok láttán persze sok magyarországi lakos értetlenkedhet. A Másfélfok szerint hazánkban a május nagyjából 2 Celsius-fokkal volt hűvösebb a klímaátlagnál. Ez egyébként nem egyedülálló: 2019 és 2021 között is hasonlóan hideg volt.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az idei hűvös május a globális klímaváltozásra és az északi féltekén a magaslégköri poláris örvény gyengülésére vezethető vissza. „Ez az örvény kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt, és ez április elejére meggyengült. Ezzel a polárfront délebbre tolódott, és egy helyben elidőzött, amivel most tartósabban épp a kedvezőtlenebb »hideg« oldalra kerültünk. Ezen gyengülések pedig egyre gyakrabban jelentkeznek, mert csökken az egészet irányító hőmérséklet-különbség a sarkok nagyobb és a trópusok kisebb melegedése következtében” – magyarázták a szakértők.
A C3S 2024-es európai éghajlati jelentése szerint az elmúlt tíz év volt a valaha mért tíz legmelegebb esztendő Európában. Mind a szén-dioxid, mind a metán koncentrációja növekedett a légkörben. Ráadásul a kontinens kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A szélsőséges időjárási jelenségek – áradások, erdőtüzek, szárazságok – pedig egyre gyakoribbá válnak.
