A termékek értékesítése továbbra is megengedett Máltán, de az országban többé már nem lehet előállítani ezeket az árucikkeket. Ezzel azt is megakadályozzák, hogy a gyártók az országba helyezzék a termelést.
Különösebben egyik iparág sincs jelen a kicsiny szigeten, de a máltai Mezőgazdasági Minisztérium által hatályba léptetett tiltás egyfajta megelőzésként szolgál annak érdekében, hogy ne is történjen ilyen tevékenység az országban. A törvény továbbra sem tiltja a szőrméből készült termékek, vagy akár a hízott libamáj forgalmazását.
A Veggy Malta nevű növényi étkezést népszerűsítő csoport üdvözölte a döntést.
Habár a szabályozás nem tiltja a szőrme és a libamáj árusítását, ez egy helyes lépés a jó irányba. Pontosan ilyen merész és haladó megmozdulásokat kell tennünk az állatok érdekében
– írják Facebook oldalukon.
Az állati szőrmék előállítása és a libák erőszakos felhízlalása olyan kérdéseket vet fel, melyekben a legtöbb EU tagállam közös nevezőn van. Az utóbbi időben sok országban betiltották a szőrmefarmokat, Norvégia, Belgium, Szlovákia és Ausztria mellett nemrég Olaszországban és Írországban is követték ezt a gyakorlatot. A libák kényszertömését is egyre kevesebb helyen tűrik meg. Többek között Dánia, Németország és Anglia is ezen országok táborát erősíti.
Magyarország ismét kivétel
Míg a legtöbb helyen állatkínzásnak tartják a libák kényszertömését, addig Magyarországon másként mennek a dolgok. Hazánkban 2013 szeptembere óta a hízott libamáj egyenesen hungarikumnak számít.
Habár itthon is törvény tiltja az állatok kényszertakarmányozását, ez alól kivételt jelentenek a kacsák és a libák, vagyis éppen azok az állatok, akiket a törvénynek védenie kéne ez ellen az elképesztően invazív és sokkoló gyakorlat ellen. Az indok természetesen gazdasági jellegű, hiszen hazánk világelsőnek számít, ha a hízott libamáj exportjáról van szó.
Akik számára ismeretlen a hízott libamáj, gourmet körökben a “foie gras” előállításának folyamata, ajánljuk a Prove.hu korábbi cikkét, amiben bemutattuk, miért érzi egyre több ország úgy, hogy be kell tiltani ezt a tevékenységet.
Röviden összefoglalva, a tömés során az állatokat szó szerint megbetegítik. A májukat ugyanis a normális méret többszörösére hizlalják, ami miatt már akkor is elpusztulnának bizonyos idő után, ha éppenséggel nem kerülnének el a vágóhídra. A napi 2 kg-nyi élelmiszer, amit beléjük erőszakolnak, körülbelül olyan a libáknak, mintha egy felnőtt ember 15 kg-nyi ételt fogyasztana el néhány perc alatt.
Ráadásul a májban felhalmozott méreganyagok és antibiotikumszármazékok igencsak káros hatással vannak a fogyasztóra, így nem csak az elképesztő erkölcsi aggályok miatt, de saját egészségünk miatt sem célszerű az erőszakkal felhizlalt libák májának fogyasztása.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.