Tizenegy alkalommal raboltak bőgőmajomkölyköket csuklyásmajmok a panamai Jicarón szigetén 2022 és 2023 között. A majmokat tanulmányozó kutatókat megdöbbentette ez a jelenség. Egyelőre nem tudni, mi válthatja ki ezt a viselkedést a csuklyásmajmokból, de a kutatók arra gyanakszanak, hogy egyszerűen csak unatkoznak. Az elrabolt kölykök valószínűleg minden esetben elpusztultak.
Különös jelenségre figyelt fel Zoë Goldsborough, a Konstanzi Egyetem és a Max Planck Állatviselkedés-tani Intézet (MPI-AB) doktorandusz hallgatója. Goldsborough a panamai Jicarón szigetén élő csuklyásmajom-populációról írja a disszertációját. Az itt élő csuklyásmajmok kőeszközöket használnak, ezért már 2017 óta vizsgálják őket a kutatók.
Goldsborough a kihelyezett kamerák felvételeit tanulmányozva vette észre, hogy egy hím egyed bőgőmajomkölyköt cipel. Később kiderült, hogy nem egyedi esetről volt szó. A majmok tanulmányozására telepített 85 kamera felvételeiből arra lehet következtetni, hogy 2022 és 2023 között tizenegy alkalommal raboltak el bőgőmajomkölyköket hím csuklyásmajmok – írja a Max Planck Intézet.
A különös viselkedés meglepte a szakértőket. Tudomásuk szerint ugyanis ez az első dokumentált esete annak, hogy egy állat – látszólag mindenféle indok vagy cél híján – más faj utódait elrabolja. A csuklyásmajmok nem ették meg a bőgőmajomkölyköket, nem játszottak velük, és a társaiktól sem kaptak nagyobb figyelmet a kölykök cipelése során. Az örökbefogadás sem jöhet tehát szóba indokként. A kölykök rendszeresen megpróbáltak visszaszökni szüleikhez, ám ezt a csuklyásmajmok megakadályozták. Ezzel együtt pontosan úgy töltötték a mindennapjaikat, ahogy az tőlük elvárható volt, csak éppen egy másik faj kölykeivel a testükön.
A majmok szokatlan viselkedése a bőgőmajomkölykök életébe került
A kutatók megpróbáltak valami észszerű magyarázattal előállni a viselkedés indoklására. Jelen állás szerint az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az unalom vitte rá a hím csuklyásmajmokat a rablásokra.
Jicarón szigetén látszólag könnyű a túlélés. Nincsenek ragadozók, alig akad vetélytárs, a csuklyásmajmoknak pedig sok a szabadidejük. Úgy tűnik, ez a gondtalan, nyugodt környezet megteremtette a lehetőségét annak, hogy ezek a társas majmok kreatív viselkedésformákat alakítsanak ki. Ez az új szokás rávilágít, hogy az újításokat nem mindig a kényszer szüli. Egy különösen intelligens főemlősnek, aki biztonságos, sőt, ingerszegény környezetben él, ehhez elég lehet az unalom és a szabadidő is
– mondja Meg Crofoot, az MPI-AB vezetője.
Ahogy a kőeszközök használata – ami szintén csak a hímeknél figyelhető meg –, úgy a kölyökrablás is egyfajta tanult szociális viselkedés lehet a kutatók szerint. A 2023 utáni felvételeket egyelőre nem elemezték. Amennyiben azonban a viselkedés továbbra is fennáll, vagy akár továbbterjedt más csuklyásmajom-populációkra, az nagy veszélyt jelenthet a szigeten élő, veszélyeztetett besorolású bőgőmajmokra.
A felvételek alapján négy kölyökről jelenthető ki biztosan, hogy elpusztultak. Ám szinte biztos, hogy egyik bőgőmajomkölyök sem élte túl a rablást. A hím csuklyásmajmok ugyanis nem tudják biztosítani számukra az életben maradásukhoz szükséges anyatejet.

Kőrösi Bogdán írás iránti szeretete hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELTE BTK egyetemi újságjának hasábjain és több online felületen jelentek meg cikkei, filmkritikái, beszámolói. Az írás mellett lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. A Mondolo Egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. A veganizmus jelenti számára azt az életfilozófiát, amivel kompromisszumok nélkül tud azonosulni, immáron közel egy évtizede.