Kilenc majom halála miatt nyomoztak a hongkongi állatkertben, a legfrissebb hírek szerint pedig emberre is veszélyes fertőzés okozta a bajt. A PETA állatvédő szervezet tehát nem alaptalanul emlegette, hogy ezzel a forgatókönyvvel is számolni kell. Fogságban tartott állatok esetében ez a rizikó mindig fennáll – figyelmeztet a csoport egyik vezető állatvédője.
Rejtélyes ügyet kellett kivizsgálnia Hongkong legrégebbi, 1871 óta működő állatkertjének. A létesítményben mindössze pár óra leforgása alatt elpusztult kilenc majom. Nyolc állat egy vasárnapi, egy pedig az azt követő, hétfői napon halt meg.
Az érintett példányok között van egy Brazza-cerkóf, egy közönséges mókusmajom, négy fehérarcú sátánmajom és három gyapjasfejű tamarin. Utóbbit a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a kritikusan veszélyeztetett fajok közé sorolja.
Az állatkert vezetősége napokig értetlenül állt az eseménysorozat előtt, a majmok halála látszólag előzmény nélküli volt. A történtek után mindenesetre rögtön megtették a szükséges intézkedéseket. Az állatkertet lezárták és fertőtlenítették, az elpusztult állatok boncolására és toxikológiai vizsgálatára pedig szakértői csoportot hívtak segítségül.
„Először is fel kell derítenünk a problémát, hogy megakadályozhassuk a terjedését” – idézi a The New York Times John Lee hongkongi kormányzót. Megígérte, amint többet tudnak a halálesetek hátteréről, tájékoztatják a fejleményekről a nyilvánosságot is.
Emberre is veszélyes kórra vezethető vissza a majmok halála
„Szokatlan, hogy így hulljanak el fogságban tartott állatok” – vélekedett a történtekről Siddharth Sridhar, a Hongkongi Egyetem mikrobiológiai tanszékének klinikai adjunktusa. Kifejtette, a vizsgálatok szerinte első körben arra irányulnak majd, hogy kiderítsék, fertőzés vagy mérgezés okozta-e a majmok halálát.
A hatóságok aztán pár nap elteltével előálltak azzal, milyen eredményre jutottak a tudósok a boncolás és a laboratóriumi vizsgálat során. Megállapították, hogy az állatok melioidózissal fertőződtek meg, ez pedig szepszishez vezetett, ebbe haltak bele.
A melioidózis egy baktérium által kiváltott trópusi fertőző betegség. Mind az embereket, mind az állatokat érintheti, sőt akár egyes növényeket is képes megfertőzni. Jellemzően szennyezett vízzel és talajjal érintkezve terjed.
Az állatvédők rögtön megnyomták a vészcsengőt
Állatvédő aktivisták már az ügy kirobbanásakor is arra hívták fel a figyelmet, hogy a honkongi események is azt mutatják, járványügyi szempontból is aggályos fogságban tartani állatokat. A zoonózis, azaz az állatról emberre terjedő fertőzések növekvő kockázatát hordozza ugyanis magában ez a gyakorlat.
A fogságban tartott majmok gyakran vannak kitéve olyan kórokozóknak, amelyek emberre is átvihető betegségeket okoznak, beleértve a tuberkulózist, a Chagas-kórt, a kolerát és az MRSA-t
– mondta Jason Baker, a PETA állatvédő szervezet ázsiai részlegének vezető alelnöke.
Kiemelte, az efféle rizikók csak úgy küszöbölhetők ki, ha az emberiség felhagy azzal a szokásával, hogy természetellenes környezetbe zárja be az állatokat.
Egyre több jel utal arra, hogy a koronavírus is állati eredetű, és a nyestkutyáról került át a kínai Vuhan városának Huanan piacán az emberre. Egy nemzetközi kutatócsoport ezt a feltételezést 2020 januárjában vett mintákra alapozza. De a Harvard Law School és a New York-i Egyetem szakértői is arra figyelmeztettek egy közös jelentésben, hogy az állattenyésztés szintén óriási kockázatot jelent járványügyi szempontból. Ahogy a szőrmeipart is lehetséges gócpontként tartják számon ilyen tekintetben a szakértők.
