3,5 millió baromfit öltek le Bács-Kiskun és Csongrád megyében, miután több állattartó telepen is megjelent a korábban világjárványt okozó madárinfluenza.
Már 226 telepen ütötte fel a fejét a járvány, a vírus gyors terjedését pedig leginkább az segíti, hogy Bács-Kiskun megyében szinte egymás után sorakoznak az állattartó telepek. Ha egy helyen megjelenik a betegség, szinte lehetetlen megállítani.
De vizsgálatok során az is kiderült, hogy több telepen nem a törvénynek megfelelően tartották az állatokat, ami szintén csak segíthette a vírus továbbterjedését. Az állategészségügyi hatóság elrendelte a telepek felszámolását és amennyiben a baromfi szabályosan voltak tartva, a gazdákat még kártalanítják is.
Bár a szakemberek szerint most még nem lehet pontosan meghatározni a járvány végét, de abban bíznak, hogy az intézkedések mellett az időjárási tényezők is segítenek majd megállítani a vírust.
A több mint hárommillió állatból egyébként 870 ezernek „preventív célok miatt” kellett meghalnia, magyarán őket egyszerűen megelőzés gyanánt ölték meg.
Amíg létezik nagyipari állattartás, járványok is lesznek
A különféle világjárványok kirobbanásakor – legyen az a madárinfluenza, vagy éppen az új koronavírus – még mindig csak kevés szó esik arról a tényről, hogy bizony a nagyipari állattartás teremti meg azokat a feltételeket, amik az ilyen halálos, állatról emberre terjedő vírusokhoz vezetnek.
A tudósok becslése szerint az embereket érintő tíz ismert fertőző betegség közül több mint hat, illetve négy új vagy kialakulóban lévő fertőző betegségből pedig három az állatoktól származik. Magyarán a járványok többsége zoonotikus, tehát állati eredetű, és a táplálkozás révén jutott el az emberekhez.
A madárinfluenza az új koronavírushoz hasonlóan zoonózis. A zoonotikus betegségek olyan nagyüzemi állattelepeken alakulnak ki, ahol alacsony az egyedek sokfélesége, rengeteg állat él apró helyen összezárva, emiatt pedig hajlamosabbak a megbetegedésre.
Ma már tudjuk jól azt is, hogy a koronavírus is egy kínai húspiacról indult útjára és a szakértők pedig majdnem biztosak abban is, hogy a vírus eredeti gazdaállata a patkósdenevér volt.
Gyerekkorom óta volt bennem egy belső konfliktus az állatokkal kapcsolatban, nem értettem, miért esszük meg az egyiket, míg a másikat házi kedvencként tartjuk. Sokáig elnyomtam magamban ezeket a gondolatokat, hiszen engem is arra szocializáltak, hogy az állathasználat az életünk természetes része. Végül huszonévesen hagytam el először csak a húst, és az állati eredeti kozmetikumokat, használati tárgyakat, majd teljesen lemondtam mindenről, aminek előállítása állatokhoz köthető. 2015 óta arra törekszem, hogy amennyire csak lehet, kegyetlenségmentesen éljem az életem.