Madárinfluenza miatt adta ki az utasítást a Nébih, hogy 60 ezer állattal végezzenek egy tenyésztyúktelepen, Komárom-Esztergom vármegyében. Immár nyolc vármegyében igazolták a vírus jelenlétét. A járványhelyzet az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb.
Mintegy 60 ezer állatot tartó tenyésztyúktelepen merült fel a napokban madárinfluenza gyanúja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) beszámolója szerint. A Komárom-Esztergom vármegyei Tárkány településen található létesítményben megemelkedett elhullás miatt vizsgálódott az állami szervezet. A laboratóriumban pedig a gyanú beigazolódott: a vírus H5N1 altípusát mutatták ki az elhullott állatokból.
A Nébih közölte,
az érintett állomány felszámolása folyamatban van.
A tárkányi állattenyésztő telep körül három kilométer sugarú védőkörzetet, valamint egy tíz kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet jelöltek ki.
Komárom-Esztergommal együtt immár nyolc vármegyében igazolta a madárinfluenza-vírus jelenlétét az állategészségügyi hatóság.
Magyarországon a legrosszabb a helyzet az EU-ban madárinfluenza terén
A legfrissebb jelentések szerint ebben a szezonban a madárinfluenza gyorsabban terjedt az Európai Unióban, mint 2023-ban. Augusztus elseje és október 27-e között az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) adatai alapján összesen 62 gócpont alakult ki uniós baromfitelepeken, elsősorban a blokk keleti felében – írja a Reuters. Tavaly ugyanebben az időszakban hét kitörést regisztráltak az EU-ban.
A lap kiemelte, ahogy tavaly, így idén is Magyarországon történt a legtöbb járványkitörés a szezon kezdete, azaz augusztus elseje óta.
Az EU-ban a vírust egyelőre sem emberekben, sem szarvasmarhákban nem mutatták ki. Az Egyesült Államokban azonban igen. Ott a madárinfluenzát idén 14 államban közel 400 tejtermelő állományban mutatták ki, és április óta 36 embernél.
Az állattenyésztés kiemelten nagy kockázatot jelenthet az emberre is veszélyes fertőzések tekintetében. A Harvard Law School és a New York-i Egyetem szakértői szerint a rendszertelen és elégtelen ellenőrzés, a lyukakkal teli szabályozás, valamint az élőállat-piacok is komoly rizikófaktort jelentenek ilyen szempontból.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) már azt is vizsgálta, van-e madárinfluenza a tehéntejben. Végül minden ötödik mintában megtalálták a vírus maradványait. Leszögezték ugyanakkor azt is, hogy a madárinfluenza tehéntejben talált részecskéi „nem tekinthetők valódi vírusnak, amely kockázatot jelenthetne a fogyasztókra nézve”.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.