Több mint ötven madárfaj tüdejében találtak mikroműanyagot egy új kutatásban. Korábban még nem készült olyan tanulmány, amely azt vizsgálta, milyen hatással vannak a madarak légzőszerveire a mikroműanyag-részecskék.
Rachel Carson 1962-ben írt Néma Tavasz című könyve a környezetvédelmi mozgalom kezdetének első mérföldköve volt. Ebben az amerikai biológus arra figyelmeztette a társadalmat, hogy a túlzott növényvédőszer-használat árt a természetnek és az emberi egészségnek is, amit a címben a madárcsicsergés elnémulásával szimbolizált.
Ez nem véletlen, a madarak ugyanis a környezetpusztításról informálhatnak. Sok esetben alkalmasak arra, hogy bioindikátorként funkcionáljanak, azaz jelenlétükkel, hiányukkal, állapotukkal a környezeti változásokat jelezzék.
Egy új kutatásban most a mikroműanyag-szennyezés káros hatására hívják fel a figyelmet. A tanulmány több mint ötven madárfajt vizsgált, és mindegyik faj egyedeinek tüdejében találtak mikroműanyag-részecskéket – írja a The Guardian.
A szennyezés súlyosságára hívhatják fel a figyelmet a madarak
Yongjie Wu, a Szecsuáni Egyetem kutatója, a kutatás vezető szerzője elmondta, a madarak rendkívül széles területen mozognak életük során, ökológiailag változatosak, a légzőszerveik pedig különösen érzékenyek a levegőben található szennyező anyagokra. Hozzátette, a céljuk az volt, hogy felmérjék a mikro- és nanoműanyag-szennyezés mértékét a madarak tüdejében. Ezután arra keresték a választ, bioindikátornak tekinthetők-e a madarak ebből a szempontból. Vagyis alkalmasak-e arra, hogy jelezzék a levegőben található műanyagszennyezés súlyosságát.
A kutatók 51 madárfajt elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik egyed tüdejében találtak mikroműanyagot – egy gramm tüdőszövetre átlagosan 416 részecske jutott.
Shane DuBay, a tanulmány egyik szerzője elmondta, őt ez az eredmény lepte meg leginkább, mert ez a szennyezés széles körű kiterjedtségére utal. „Mindegyik vizsgált fajt érintette a test méretétől, a preferált élőhelytől és az étkezési szokásoktól függetlenül” – mondta.
A szárazföldi madarak tüdejében arányaiban több mikroműanyagot találtak, mint a vízi társaikéban. A leginkább szennyezett pedig a ragadozó és a mindenevő madarak légzőszervei voltak. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a mikroműanyagnak való kitettséget jelentős mértékben az élőhely és a táplálkozás határozzák meg.
A kutatók 32 különböző műanyagtípust azonosítottak. Köztük egy olyat is, amelyet az autógumik gyártásához használnak fel. Bár az autóipar a műanyag szívószálakkal és palackokkal ellentétben kevés figyelmet kap ebből a szempontból, valójában a tengerbe kerülő műanyaghulladéknak legalább öt, de akár 28 százalékáért is felelős lehet.
A szennyezés mértéke rávilágít, mennyire kiterjedt a levegőben található műanyagszennyezés. Ez globális probléma, csakúgy mint az óceánok esetében
– mondta DuBay.
Nem a madarak tüdeje az egyetlen meglepő hely, ahol szennyező részecskékre bukkantak kutatók. Korábban delfinek leheletében és az emberi agyban is találtak mikroműanyagot.
