Bár a Márton-nap hagyományának része a liba és a libából készült ételek, a szokások arra nem világítanak rá, mennyire hűséges, taktikus állatok is ezek a madarak. Egy életre választanak maguknak társat a ludak, a hím pedig gyakran házőrzőként védelmezi a tojásokat kiköltő tojót. Annak, hogy V alakzatban vonulnak, stratégiai oka van, a teljesítmény együttes maximalizálása áll a háttérben.
A Márton-napi libalakoma Közép- és Nyugat-Európában, elsősorban német nyelvterületeken jellemző szokás, de Magyarországon is elterjedt. A szokás hátterében egy Szent Mártonhoz fűződő legenda áll. Eszerint Szent Mártont püspökké akarták avatni, ő azonban nem akarta elfogadni a tisztséget. Egy libaólba bújva próbált elrejtőzni az emberek elől, a libák viszont gágogásukkal elárulták őt.
A legenda szerint Szent Márton végül bosszút állhatott a libákon: püspökké avatása után ugyanis a tiszteletére felszolgálták az őt lebuktató állatokat.
A libáknak még több száz évvel Szent Márton elárulása után is bűnhődniük kell. Még ma is elterjedt, hagyományos Márton-napi étel a libapecsenye, a libamáj, a libaleves vagy éppen a libazsíros kenyér.
Magyarországon a kacsa- és a libahús fogyasztása döntően az ünnepi időszakra esik – derül ki az Auchan közleményéből. A kiskereskedelmi lánc szerint a magyar lakosság évente megközelítőleg 3 kilogramm kacsahúst fogyaszt, 70 dekagramm-1 kilogramm közötti mennyiségben pedig libahúst. A kacsa- és libatermékek forgalma az őszi időszak beköszöntével, október második felétől nő meg ugrásszerűen. A csúcsidőszak a Márton-napot és a karácsonyt megelőző pár napra koncentrálódik.
Így készül a presztízsterméknek tekintett libamáj
Bár a libák – a kacsákhoz hasonlóan – társaságkedvelő, gazdag érzelmi világú lények, az állattenyésztés keretein belül legtöbbször ezek az állatok sem szembesülnek megfelelő életkörülményekkel. A libákat felhasználják húsipari és textilipari célokra is. Utóbbi esetben téli ruhák és ágyneműk tölteteként szolgál a tolluk. Előbbi keretén belül pedig a „hagyományos” húsipari gyakorlat mellett felmerül egy speciális is. A libatömés gyakorlata.
A libatömés az a módszer, amelynek segítségével a hízott libamájat – ahogy gasztrokörökben hívják, foie gras-t – előállítják. Ennek során mintegy három héten keresztül naponta többször is egy 30-50 centiméter hosszú csövet vezetnek le a libák nyelőcsövén át a gyomráig. Ezen a csövön át aztán pár másodperc alatt préselik le a táplálékot. A PETA állatvédő szervezet szerint egy-egy etetés alkalmával 1-1,8 kilogramm ételt juttathatnak a liba gyomrába. Viszonyításképp: a ludak átlagos testtömege – fajtától függően – mintegy 5 kilogramm.
Már a libatömés során is elszenvedhet súlyos sérüléseket az állat: átszakadhat a nyelőcső vagy szétrobbanhat a gyomor. Ha ezek nem történnek meg, a liba akkor is kínlódik. Ahogy nő – zsírosodik – a mája, egyre komolyabb mozgásszervi és légzési nehézségekkel szembesül.
Sokszor még mindig élő libák tollazatát tépik
Nem jobb a helyzet a textilipari céllal tartott libák esetében sem. A tollfosztást élő állaton elvégezni az Európai Unión belül tiltott gyakorlat. Vannak azonban kiskapuk a szabály alól, például ha a madár éppen vedlik – mutatott rá a Négy Mancs (Four Paws).
A nemzetközi állatvédő szervezet 2022-ben hozott nyilvánosságra egy felvételt, amelyen az látszik, hogy élő libák tollát is tépik. A szervezet 35 lengyelországi üzemet látogatott meg, az ott látottakból és rögzített tevékenységekből állt össze a videó.
A felvételeken az látszik, hogy a libák rikoltoznak, szárnyaikkal csapkodnak, miközben tépik ki a tollaikat. A fosztás után pedig az állatokon bőrsérülések, zúzódások láthatók, némelyikük szárnya is rendellenesen áll.
Ez a videó megmutatja, hogy a divat világában milyen rejtett kegyetlenségek fordulhatnak elő, amikor a profitot az állatok jólléte elé helyezik. Az állatoknak soha nem szabadna szenvedniük, különösen nem a ruházkodás rovására. A fogyasztók azzal segíthetnek, hogy hasonlóan meleg, állatmentes alternatívákkal töltött termékeket választanak
– mondta Jessica Medcalf, a Négy Mancs állatjóléti divatszakértője.
A Márton-napi liba elfeledett érzelmi világa
A libák nagyon hűséges állatok, a PETA állatvédő szervezet szerint egy életre választanak társat maguknak. Ha a párjuk beteg vagy sérült, gyakran nem hajlandók elhagyni őt, még akkor sem, ha a tél közeledtével a csoport többi tagja elindul délre. Ha társuk meghal, gyászolják őt, és bizonyos egyedek már életük végéig egyedül maradnak.
Évente egyszer, tavasszal fészkelnek, a tojók harminc napon át ülnek a tojásokon. Mindeközben a hím őrzi és védelmezi a családot – ez pedig szó szerint értendő. Nem véletlen, hogy vidéken gyakran kutya helyett – vagy mellett – libát is tartanak azért, hogy őrizze a házat. Az idegenek érkezésére hevesen reagál, hangosan sziszeg, gágog, és nekiront a betolakodónak.
A ludak remek csapatjátékosok. Csoportokban élnek, és felváltva táplálkoznak, folyamatosan változik, éppen melyikük tölti be az őrszem szerepét. Az ő feladata, hogy jelezze, ha ragadozó tűnik fel a láthatáron. De a V alakban repülő lúdcsapatok is legendásak. Ennek a hátterében az ösztönös fizikatudásuk áll: a szélárnyékot használják ki, csakúgy, mint az országúti biciklis versenyzők. Az elöl haladó állatok csökkentik a mögöttük haladók légellenállását, amikor pedig elfáradnak, mások váltják őket a csoport elején. A madarak így mintegy 70 százalékkal messzebbre tudnak repülni, mint egyedül.
Ha nem szeretnéd, hogy ezeknek az érzelmes és értelmes állatoknak a ruhatárad vagy az ünnepi asztalod miatt kelljen szenvedni, választhatsz kegyetlenségmentes alternatívákat. A Márton-napot pedig ünnepelheted akár egy hagyományos lámpás felvonulással is. Országszerte több településen is van lehetőség csatlakozni egy-egy ilyen menethez.
