A Letzte Generation névre hallgató klímamozgalom öt tagjának kell bíróság elé állnia a bűnszervezetek létrehozására vonatkozó német törvény értelmében. Most először fordul elő ilyesmi az ország történelmében.
Az öt vádlott Mirjam Herrmann, Henning Jeschke, Edmund Schulz, Lukas Popp és Jakob Beyer. Az aktivistáknak a német büntető törvénykönyv 129. paragrafusa alapján kell bíróság elé állniuk. Ezt a törvényt ezelőtt csak erőszakos bűnszervezetekre alkalmazták – írja a The Guardian.
Az ügyészek elmondása szerint a vád alapja több, 2022 áprilisa és 2023 májusa között elkövetett „támadás”, amelynek célpontjai olajfinomítók, a Berlin Brandenburg repülőtér és a potsdami Barberini Múzeum voltak.
A szóban forgó incidensek között szerepelnek olyan akciók, amikor a csoport tagjai a finomítóhoz vezető olajszivattyúkat próbálták lekapcsolni, elállták egy repülőtér kifutópályáit és krumplival dobáltak meg egy festményt egy múzeumban.
„Alapos gyanú áll fenn azzal kapcsolatban, hogy az öt vádlott hosszú időn keresztül, a csoport egyéb tagjaival megegyezve követett el bűncselekményeket” – mondták az ügyészek.
Az aktivisták szerint az összes akciójuk nyilvános és erőszaktól mentes volt, ezért indokolatlan a bűnszervezeti törvény ellenük való alkalmazása.
A vádakat egy két éve tartó nyomozás előzte meg, amelynek során a rendőrség lefoglalta a Letzte weboldalát, valamint a mozgalom több támogatójának is lehallgatta a telefonját, otthonukban pedig éjszakai razziát tartott.
A szakértőket aggasztja a klímaaktivizmus kriminalizálása
A német Amnesty International szerint már az is súlyos következményekkel járhat, ha csak a vádlottak egyikét bűnösnek találja a bíróság. Ezáltal ugyanis a Letzte Generation tiltott szervezetté válhat. Ez azt jelenti, hogy pártfogásának minden formája – beleértve az anyagi, logisztikai, politikai, jogi vagy médián keresztüli támogatást – bűncselekménynek nyilvánulhat majd.
„Most először fordul elő a német történelemben, hogy egy, a békés polgári engedetlenség eszközeit alkalmazó klímaaktivista-csoportot bűnszervezetként helyeznek vád alá” – nyilatkozta Mirjam Herrmann, az egyik bíróság elé állított aktivista. „Ez a vád veszélyes a demokráciára és a békés tüntetéshez való jogra nézve. Az alkotmányosan védett tiltakozás jogát, a szólásszabadságot és a politikai gyülekezésre való jogot bűncselekményként kezeli azért, mert a polgári engedetlenség során történt tiltakozás közben egyes törvényeket megszegtek.”
Herrmann szerint a szóban forgó törvény a maffiát és a szervezett bűnözést hivatott elítélni. Jelen vád pedig minden, a Letzte Groupot támogató cselekvést bűntettnek minősít. Az aktivista úgy gondolja, ez az egész országban borzasztó következményekkel fog járni a klímaaktivizmusra nézve.
Paula Zimmermann, a szólásszabadság és gyülekezési szabadság szakértője, a német Amnesty International munkatársa szerint a klímaaktivizmus kriminalizálása ezzel új szintre lépett Németországban.
„A német büntető törvénykönyv 129. paragrafusa a szervezett bűnözést hivatott elítélni. Ezt erőszaktól mentes tiltakozásra alkalmazni egyet jelent a polgári részvétel kriminalizálásával és a demokratikus szabadságjogok korlátozásával. […] Rendkívül aggasztó számunkra ez a fejlemény. Felszólítjuk a büntetőjogi rendszert, hogy tartsa tiszteletben a véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jogot a döntései során” – nyilatkozta a szakértő.
A Der Spiegel szerint München és Flensburg városaiban is hasonló nyomozások folynak a Letzte Generation egyéb tagjai ellen.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.