A szóvivő elmondása szerint nem volt más lehetőség, ugyanis nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű nyugtató a csimpánzok biztonságos visszaszállításához.
Stockholmtól körülbelül 165 km-re északra, a Gävle-hez közel található Furuviksparken állatkertből szerdán dél magasságában megszökött öt csimpánz. A főemlősök közül egy vélhetően magától visszatért az intézménybe, egy megsebesült, hármat (más források szerint négyet) pedig lelőttek.
A helyszínre érkező újságíróknak a rendőrök azt javasolták, üljenek vissza az autóikba és a saját biztonságuk érdekében hagyják el a helyszínt. Az állatkert mesterlövészekkel és komoly rendőri biztosítással indult a megszökött majmok felkutatására.
Voltak velünk állatorvosok a helyszínen, és ők úgy értékelték, nem áll rendelkezésre szükséges mennyiségű altató. Ezért hívtuk a mesterlövészeket. Ez a helyzet minden elképzelhető szempontból végtelenül tragikus. Teljes felelősséget vállalunk a történtekért
– mondta az állatkert szóvivője, Annika Troselius a TV4-nek.
Az intézmény felhívta a lakosok figyelmét, hogy lehetőleg maradjanak otthonaikban, zárják be az ajtókat és csukják be az ablakokat. Troselius elmondása szerint a főemlősök nagyon erősek, nagy kockázatot jelentenek a polgári lakosságra.
Az állatkertnek hét csimpánza van, állítólag itt található az északi terület egyetlen főemlős-kutatóintézete is. Az intézmény nem tudja, hogyan szöktek meg a csimpánzok, de ígéretet tettek az események kivizsgálására.
„Nagyon komolyan vesszük a történteket, a biztonság különösen fontos számunkra és az elsődleges célunk, hogy senkit ne érjen sérülés. Ezt követően pedig természetesen kivizsgáljuk a történteket, hogy többé ne fordulhasson elő ilyen” – mondta a szóvivő.
Ing-Marie Persson, aki az állatkert főemlősökért felelős dolgozója volt 30 éven keresztül, úgy nyilatkozott, hogy nem lett volna szükség az állatok megölésére, elég lett volna elkábítani őket. Véleménye szerint az állatkert borzasztóan kezelte a helyzetet és az állatok megölésével nagyon nem ért egyet.
Az állatkertek egy letűnt kor barbár emlékei
Ameddig természetes életterükből kiszakítjuk, és egzotikus érdekességként mutogatjuk az emberi élettérbe semmilyen módon nem illeszthető vadállatokat, addig biztosra vehetjük, hogy a szerdaihoz hasonló szomorú esetek időről időre meg fognak ismétlődni.
Számos kutatás igazolja, hogy sem edukációs, sem konzervációs célokra nem alkalmasak ezek az intézmények. A bennük raboskodó állatok sok esetben mentális betegségekkel küzdenek a bezártság, az ingerszegény környezet és a megfelelő szocializálódás hiánya miatt.
