Azok az állatok, akik a mexikói Black Jaguar-White Tiger intézménybe kerültek, nem leltek biztos menedékre. Valójában még több szenvedést kellett elviselniük az állatmenhelyre költözést követően, mint előtte.
Sokan vannak, akik állatok szenvedéséből szeretnének hasznot húzni – gyakorlatilag erre épül a modern mezőgazdaság és a nagyipari állattartás is – de ahhoz, hogy valaki hánytatott sorsú állatok megmentését használja álcaként, már különösen kegyetlennek kell lenni.
A gyanú alapján Eduardo Serio, a mexikói Black Jaguar-White Tiger állatmenhely alapítója pontosan ezt tette. Ráadásul olyan nagyszerűen játszotta a jólelkű állatmentőt, hogy számos világsztárt sikerült meggyőznie az intézmény támogatására és népszerűsítésére. Az állatmenhelyen megfordult hírességek között van Katy Perry, Kristen Stewart, Paris Hillton, de még a vegán és állatjogi aktivista, Lewis Hamilton is.
A júliusban bezáratott menhelyről körülbelül 200 nagymacskát – egyes beszámolók szerint ez a szám 177, máshol 190, illetve 201 –, köztük afrikai oroszlánokat, fehér oroszlánokat, tigriseket, jaguárokat és pumákat menekítettek ki, de a megmentett állatok között vannak még majmok, kutyák és szamarak is. A bentlakók közül többen életveszélyesen soványak voltak, egyes állatoknak a farka is hiányzott, ami beszámolók szerint annak tudható be, hogy a mardosó éhség következtében egyszerűen megették őket.
View this post on Instagram
Hogy derült fény a borzalmas körülményekre?
A bezárást megelőző hónapokban kezdtek terjedni a közösségi médiában azok a felvételek és feltételezések, amelyek azután a bezáráshoz vezettek. A menhely korábbi dolgozói és állatjogi aktivisták számos panasszal éltek Claudia Sheinbaum, Mexikó város polgármestere felé az ügy kapcsán, aminek következtében a környezetvédelmi hatóság (Profepa) egy kiszállást követően bezáratta a menhelyet. A Mexikói Állatkertek, Tenyésztők és Akváriumok Szövetsége (AZCARM) felügyeli a mentett állatok elhelyezését, rehabilitációját, egészségügyi ellátását.
Természetesen Eduardo, az alapító mindent tagad, és azzal védekezik, hogy a bemutatott felvételeket kiragadták a kontextusból. Elmondása szerint az állatok farkát a játszadozás közben szerzett sérülések miatt kellett amputálni.
„Az állatok nem eszik meg egymás farkát. Esténként, amikor együtt vannak, harapdálják egymást, de nem az éhség miatt” – nyilatkozta.
Azt is elmondta egy televíziós interjú során, hogy a világjárvány óta nagyon elapadtak a támogatások, de egy korábbi dolgozó az El Universalnak adott interjújában ezt is megcáfolta. Állítása szerint továbbra sem volt semmilyen anyagi gondja az intézménynek, a tulaj egyszerűen csak az állatok helyett magára költötte a befolyt összegeket.
Ez az ember, ahogy sok más állatvédő szervezet alapítója is, nagyon gazdaggá és híressé vált a hazugságoknak és megtévesztésnek köszönhetően. Pedig nem ért a vadvilághoz. Csak ahhoz ért, hogyan húzzon hasznot az állatokból, majd amikor elérte az anyagi céljait, akkor egyszerűen megfeledkezett róluk
– adott dühének hangot Ernesto Zazueta, az AZCARM elnöke.
Honnan tudhatjuk, ha egy menhely szándékai tisztességesek?
A PETA oldalán találhatunk egy leírást, amely felsorol pár nagyon fontos szempontot, ami alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az adott intézmény tényleg az állatokon akar segíteni, vagy a tulajdonosok csak a zsebüket szeretnék megtömni.
- Elhelyezés: Az igazi menhelyek igyekeznek az állatok természetes környezetét megteremteni. A magányosak egyedül, a társas élőlények csoportosan kerülnek elhelyezésre. Az apró, bemutatásra szolgáló betonketrecek intő jelek lehetnek.
- Ingergazdag környezet: Fontos, hogy a menhelyen lévő állatok habitusuknak és igényüknek megfelelő fizikai és pszichés igényeiket ki tudják elégíteni. A lényeg, hogy az ingergazdag környezet az állat igényeit szolgálja, ne pedig a látogatók szórakoztatását.
- A menhely mérete: Egy igazi állatmenhely nagy helyen terül el, ezzel is kellő teret biztosítva az állatoknak, hogy a lehető legkevesebb emberi interakció nélkül tölthessék a napjaikat. Akaratuk ellenére nem mutogatják őket, nem látványosságok.
- Állatsimogató: Az a menhely, amelyik egzotikus vadállatokkal enged fotókat készíteni, vagy ahol ezek az állatok megsimogathatók, ölbe vehetők, nem igazi menhely. Itt is életbe lép, hogy a menhelyen az állat nem vendégcsalogató termék.
- Beszerzés módja: Egy valódi menhelyen nem vásárolják, cserélik, kölcsönzik az állatokat és semmilyen körülmények között nem szaporítják őket!
