Fiókáikat begytejükkel etető hím flamingók és elárvult kölyköket gondjaikba vevő csimpánzok is versenghetnének a legjobb apa kitüntetésért. De rajtuk kívül is számos faj hím egyede vállal jelentős szerepet utódai gondozásában, bizonyos esetekben még a világrahozatalukban is.
A többség még mindig kevésbé akad fenn azon, ha valaki jó anya, mint azon, ha férfiról bizonyosodik be, hogy remek apa. A társadalom jelentős része tartja az anyai törődést és áldozatkészséget természetesnek, apai részről pedig ugyanezeket ritkaságnak, említésre méltónak.
Márpedig az állatvilágból is számos példa mutatja, hogy az apai törődés megnyilvánulása legkevésbé sem tekinthető kuriózumnak.
A vörös rókák már a „gyermekágyas időszakban” is besegítenek
A vörösróka-apák a kezdetektől részt vesznek kölykeik ellátásában és nevelésében. Utódaik születése után az első hónapban körülbelül hatóránként indulnak útnak a Sentient Media szerint, hogy élelmet szerezzenek családjuk számára. A következő hónapok során aztán fokozatosan csökkentik a táplálékkínálatot. Valójában ezzel is a kölykök érdekeit tartják szem előtt, ezzel ugyanis megakadályozzák, hogy túlságosan függjenek a szüleiktől.
Trükkös módon, de még ilyenkor is segíti a kicsinyeit a róka: a közelében elrejti, elássa az élelmet. Ezzel megtanítja őket a gyűjtögetésre.
Az idősebb kölykökkel az apa verekszik, megtanítja őket védekezni, vadászni és élelem után kutatni.
Az árvák gyámolítói, a csimpánzok
Alapesetben a hím csimpánzok nem vesznek részt kölykeik nevelésében, ezt a feladatkört a nőstényekre hagyják. Megfigyelések alapján azonban abban az esetben, ha egy kiscsimpánz anyukája meghal, sokszor egy hím egyed veszi gondjaiba az árvát – és még csak nem is feltétlen a kölyök apja.
Christophe Boesch, az év elején elhunyt főemlőskutató legalább tíz olyan esetet dokumentált, amikor mostohaapa-szerepet vállalt magára egy csimpánz. Hordozta magán, ahogy az anyja tenné, okította és védelmezte. Az árvákat a megfigyelt hímek minimum egy évig gondozták, egyikük pedig még öt évnél is tovább.
Egy ilyen történetet egyébként bemutatott a Disney is, Oscar, a csimpánz (Chimpanzee) címen 2012-ben. Az alapvetően gyerekeknek szánt dokumentumfilm a cikk publikálásának időpontjában elérhető a cég streamingkínálatában.
A császárpingvin-anyukák kimenőt kapnak
A császárpingvinek több szempontból is rendhagyó módon raknak tojást. Az első ritkaság ezzel kapcsolatban, hogy télen teszik ezt. Aztán a történet folytatása is különleges: amint a nőstény lerakja a tojását, a hímre hagyja, és elindul feltöltődni. Szó szerint, ugyanis két hónapon keresztül csak halászik.
Az apa mindeközben nem eszik semmit, a zsírtartalékaira támaszkodva melengeti a tojást, gyakran hím társaival összebújva. A két hónap elteltével a fióka kikel, és az anyja is visszatér.
Ez alatt a két hónap alatt a hím császárpingvinek testsúlya közel felére csökken a kiindulási állapothoz képest. Hasonló figyelhető meg az emuknál is: a hím 8 hétig kotlik a tojásokon, a saját igényeit szinte teljesen a háttérbe szorítva.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a császárpingvin-kolóniákban nem pusztán a hímek ennyire áldozatkészek. A fióka kikelése után ugyanis a hím kap kéthavi kimenőt, amíg feltöltheti leapadt zsírraktárait. Ezt követően tér vissza ismét a családi feladatokhoz. A fiókák hat hónapos koruktól képesek megszerezni saját maguknak az élelmet és melegen tartani magukat. Innentől nem szorulnak már a szülői segítségre.
A legjobb apa az utód kihordását is magára vállalja?
A Jóbarátok Ross Gellerétől már értesülhettél róla, hogy a csikóhalak jócskán kiveszik a részüket az utódlással járó feladatokból.
I wish I were a seahorse. pic.twitter.com/IL4gZDCQSF
— Friends TV Show (@HookedonFriends) June 26, 2013
A válásairól elhíresült paleontológus pedig nem tévedett – ahogy a szövegírói sem –, a csikóhalaknál valóban a hím az, aki teherbe esik, kihordja, és világra hozza az utódokat. A nőstény az ikráit a hím „költőtasakjába” helyezi, amely fajtól függően a csikóhal törzsén vagy farkán lehet.
Nemcsak a költőzsák pontos helye, hanem a vemhesség ideje is fajonként változó, 9-45 napig tart. A világra hozott ivadékok száma is elég széles skálán mozog: néhány tucatnyitól kezdve ezer felett is lehet.
A flamingóknál a hím is termel begytejet
Néhány éve kezdett el terjedni egy videó a közösségimédia-platformokon, amelyet látva sokan felhördültek.
A drámai hírekre örökké éhes közönség soraiban futótűzként terjedt egy videó, amin úgy tűnik, hogy egy felnőtt flamingó éppen egy másikat »skalpol«, és a lecsurgó vérből táplálják a fiókájukat
– kezdte a helyzet tisztázását célzó cikkét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A folytatásban elmagyarázták, mi is látható valójában a felvételeken: két felnőtt flamingó begytejjel eteti fiókáját.
A flamingóknál a „hormontermelés a kotlás utolsó heteiben fokozódik, a tojónál és a hímnél egyaránt megindítja a begytej képződését. Ez a folyamat a begyfal sejtjeiben kezdődik, úgy, hogy a sejtekben nagy mennyiségű zsír rakódik le. A lerakódástól ezek a sejtek elhalnak és lehámlanak, és ezek fogják adni a begytej fő összetevőjét. A begytej kimagasló zsír- és fehérjetartalommal rendelkezik, továbbá a fiókák immunizálásában is szerepet játszik”.
Miközben tehát az emlősöknél a nőstények szoptatnak, sok galambalakú madár – köztük a flamingók és a császárpingvinek – esetében a nőstények és a hímek egyaránt termelnek begytejet. A flamingóknál egyébként ez piros színű. „A két szülő egyszerre táplálja a fiókát, az egyik a másik fejére csorgatja a begytejet, így a fióka a lecsurgó táplálékhoz is hozzáfér.”
Így hordozza kicsinyeit a legjobb apa
A Ranitomeya imitator békák hímjei a még ki nem kelt peték körül is sokat legyeskednek. Amikor pedig kikelnek az ebihalak, azonnal akcióba is lendül az apuka. Keres egy alkalmas víztócsát, amelybe egyenként elszállítja a hátán az utódait.
A következő hetekben az apa rendszeresen ellenőrzi, nem szenvednek-e hiányt valamiben a kicsinyei. Ha pedig azzal szembesül, hogy az ebihalak lakóhelyéül szolgáló tócsa kiszárad, keres nekik egy másik helyet. Ide aztán ismét egyesével viszi el utódait a hátán.
