Társadalmi vitát kezdeményezett az Agrárminisztérium arról, szükséges-e a lakosság szerint a laboratóriumi hús betiltása. A kormány még idén lépne ebben a kérdésben, a szintetikus hústól való elzárkózást szerintük egészségügyi, környezetvédelmi és hagyományőrzési szempontok is indokolják. A Prove-nak nyilatkozó szakértők szerint azonban valójában jelenleg még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat a laboratóriumi húsokkal kapcsolatban.
Korábban már belengette Nagy István agrárminiszter a szintetikus húsok elleni határozott fellépést, így senkit nem érhet meglepetésként, hogy a kormány most felvette a kesztyűt. A kabinet nyílt harcba kezdett a műhússal szemben. Bemelegítésként az Agrárminisztérium társadalmi vitára bocsátotta terveit a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról – vette észre a 24.hu.
A kabinet abban bízik, hogy még idén megszülethet az erről szóló törvény. Azt, hogy erre miért van szükség, meglehetősen tömören indokolták.
Az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma védelmének szükségessége érdekében
vezetnék be az általános tilalmat.
A hagyománykövetésre gyúrna a kormány
A „műhúsok” kifejezés alatt két terméktípust szoktak érteni:
- a növényekből kivont fehérjéből és egyéb hozzávalókból készült húshelyettesítőket, valamint
- a sejttenyésztett húst – vagy köznyelvi kifejezéssel élve „laborhúst” –, azaz az állatisejt-alapú, klinikai körülmények között tenyésztett termékeket.
Az Agrárminisztérium az utóbbi típus, a laboratóriumi hús betiltása mellett kardoskodik. Ez egyébként a magyar piacon még nem is jelent meg.
A szintetikus húsalternatívák környezeti előnyei egyelőre még nehezen megjósolhatók. Egyes becslések szerint mindenesetre mérsékelhetné a globális metánkibocsátást – ami a klímaváltozás megállítása szempontjából kritikus fontosságú lenne –, ráadásul a föld- és vízhasználatot is csökkenthetné, akár 95 százalékkal.
Nagy István már januárban, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével, Ettore Prandinivel való egyeztetés után is arról beszélt, hogy „meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak”. Olaszország a találkozó idejére már betiltotta a szintetikus húsok gyártását és forgalmazását, ez ihlette meg a magyar agrárminisztert.
A politikus hangsúlyozta, gazdák nélkül nincs élelmiszer és jövő, ezért dolgoznak azon, hogy „helyreállítsák a gazdatársadalom társadalmi elismertségét”. Ezen sok más országban is munkálkodnak, de számos példa mutatja, hogy ez nem kizárólag a hagyományos állati eredetű termékek promóciójával és az alternatív termékek betiltásával lehetséges.
A dán kabinet például nemzeti cselekvési tervet tett közzé tavaly, amely azt vázolja fel, miként állhat át az ország fokozatosan a növényi alapú élelmiszerrendszerre. Az Agrárminisztériumban viszont egyelőre fel sem merült hasonló kezdeményezés gondolata.
Valóban az egészség védelmét szolgálná a laboratóriumi hús betiltása?
A kormány álláspontja szerint nem pusztán a környezet és a vidéki hagyományok, de az emberi egészség védelme is szükségessé teszi a szintetikus hús elgáncsolását a magyar piacon. Valójában azonban
a húshelyettesítő termékekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre összehasonlítható mennyiségű adat, amely indokolná azt, hogy az »egészségre ártalmas« kategóriába sorolják őket. Egy rendkívül heterogén élelmiszercsoportról van szó, mind az összetételük, mind az előállításuk tekintetében. Ezért nem lehet kijelenteni azt, hogy egyértelműen egészségesebbek vagy egészségtelenebbek lennének a hagyományos – elsősorban nagyipari előállítású – hústermékeknél. A laborban előállított húsok egészségre gyakorolt hatását egyelőre nem ismerjük
– nyilatkozta a Prove-nak Makra Milán életmódorvos és Gergely Anna író, jogász, étkezési tanácsadó.
Miközben pedig a laboratóriumi hús betiltása – részben egészségügyi okokra hivatkozva – immár társadalmi vita tárgya, a hagyományos hússal kapcsolatos problémákkal nem foglalkoznak. Márpedig „a vörös húsok és az abból készült termékek a WHO szerint rákkeltő hatásuk tekintetében továbbra is egyazon kategóriába esnek a dohánytermékekkel” – mutatott rá Makra Milán és Gergely Anna.
A probléma viszont nemcsak egészségügyi, hanem több szempontból alátámasztott etikai és környezetvédelmi aspektusokat is felvet, amelyeket a populista profitérdek nem ignorálhat, különösen, ha a világ körülöttünk egyértelműen más irányelveket követ
– szögezték le a szakértők.
A társadalmi vita keretében a véleményeket július 12-ig várják, a tarsadalmiegyeztetes@am.gov.hu e-mail-címen.
