A külföldről hazahozott növény különleges szuvenír, ám a hazai növényvilágra veszélyes fertőzéseket is importálhatunk vele a Nébih szerint. Könnyen szállíthatsz Magyarországra Xylella fastidiosa baktériumot például Dél-Olaszországból, Franciaországból vagy Spanyolországból hozott, ellenőrizetlen vetőmaggal vagy növényi hajtással is.
Ne hozz haza külföldről növényeket! Erre kérte a magyar lakosságot a napokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Facebook-posztjában.
A hatóság szerint a Xylella fastidiosa baktériumot terjesztő kabócák hazai jelenléte miatt lenne rendkívül fontos megálljt parancsolni annak a hóbortnak, hogy sokan növényi hajtásokkal vagy növénymagokkal térnek haza a külföldi nyaralásból. „Növényvilágunk megvédéséért nemcsak a növényegészségügyi szakemberek, hanem a lakosság is hatékonyan tehet” – írja a Nébih. „Ehhez elég, ha annyit teszünk, hogy a külföldi utazásokról nem hozunk haza növényeket, vetőmagokat, terméseket vagy növényi hajtásokat! Ezek ugyanis még tünetmentesen is képesek terjeszteni a nagy veszteséget okozó, idegenhonos károsítókat.”
A Xylella fastidiosa baktérium tekintetében kockázatos helyek Európában:
- Dél-Olaszország – Puglia tartomány,
- Spanyolország – Valencia tartománybeli Alicante megye és a Baleár-szigetek,
- Franciaország – Korzika és Nizza környéke.
De az Európai Unión kívül is vannak olyan országok, ahonnan nagyobb eséllyel hurcolhatsz haza növénnyel vagy vetőmaggal együtt Xylella fastidiosa baktériumot. A Nébih szerint ezek közé sorolható az Egyesült Államok, Kína, Kanada és Izrael is.
Az Európai Unión kívülről származó növények behozatala csak érvényes növényegészségügyi exportbizonyítvánnyal lehetséges, míg az EU-n belüli szállítás esetén növényútlevél szükséges
Külföldről hazahozott növény helyett ezeket ültetheted a kertbe
Szebenyi Péter környezetmérnök lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, a klímaváltozás fényében tanácsos tudatosan formálni a kertet. A korábban őshonos vagy betelepített növények az éghajlatváltozás hatására
- kipusztulhatnak,
- költséges lesz a fenntartásuk,
- a gyümölcsfáknak jelentősen csökkenhet a terméshozamuk.
Ennek kiküszöbölése a környezetmérnök szerint kétféleképp lehetséges: a kert mikroklímájának javításával vagy klímareziliens növényfajok telepítésével. „Érdemes az előzővel kezdeni, mert nagymértékben javítható a mikroklíma árnyékoló növények telepítésével – például olasz náddal –, amelyek árnyékot vetnek egyes növényekre. A biodiverzitás növelhető még például sziklakert vagy kerti tó létesítésével. Ezek kis helyet foglalnak, de összességében jócskán csökkenthetik a talajközeli hőmérsékletet. Továbbá megfelelő talajtakarással, mulccsal is javíthatjuk kertünk talajának vízháztartását és tápanyag-utánpótlását is” – magyarázta.
Leszögezte, minden évszaknak megvannak a maga minimális vízigényű virágzó növényei. „Szárazságtűrő, közkedvelt virágzó növény a levendula. De mellette olyan növényeket is fel lehet sorolni, mint az örökzöld tatárvirág, a lizinka vagy az őszi rózsa” – mondta.
„Érdemes a kertünk egyes szakaszain meghagyni a növényzetet, és ha nem műfűvel rendelkezünk, akkor rengeteg olyan – elsőre gyomnak tűnő – növény is felbukkanhat, ami csodálatos virágjával ámulatba ejtett bennünket. De kaphatók már méhlegelőhöz magkeverékek is, amelyekkel könnyedén létrehozhatók méhlegelős területek.”

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, majd gazdasági újságíróként dolgozott. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon. Nem sokkal azt követően pedig, hogy vegán lett, megjelent benne az igény, hogy a munkája is tükrözze az életmódját. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.