A kriptobányászok által használt elektromosságra vetne ki extra adót egy szakértői szervezet. Az így befolyt összegből a klímaválságtól leginkább szenvedő országokat szeretnék támogatni a zöld átállás folyamatában. Emellett abban is reménykednek, hogy egy ilyen lépés fenntarthatóbb energiafelhasználási megoldások felé lendíthené a bányászokat.
A kriptovaluták továbbra sem részei a legtöbb ember mindennapjainak. A bányászatuk következtében fellépő többletkibocsátás viszont egyaránt érint mindenkit, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e kriptopénzzel, vagy sem. 2023-ban a kriptivaluták bányászata több energiát használt, mint Ausztrália teljes lakossága. A kripto viszont jó eséllyel nem fog eltűnni, ezért a tavalyi (COP28) klímakonferencián megalakult adóügyi munkacsoport úgy véli, célszerű lenne különadót kivetni a bányászatra, illetve a kriptovaluta ügyletekre.
Az IMF szerint a kriptobányászok által keltett energiaigény elérte Ausztrália vagy Spanyolország energiafelhasználását, a 2022-es szén-dioxid-kibocsátás 0,33 százalékát generálva ezzel. Egy Bitcoin-tranzakció hitelesítésének energiaigénye megegyezik egy átlagos ghánai lakos háromévnyi áramfogyasztásával, vagy egy német állampolgár háromhavi fogyasztásával
– olvasható a munkacsoport COP29-re készített beszámolójában.
A kriptovaluta megadóztatásának több lehetséges módja is létezik
A szervezet több milliárd dollár értékű adóbevételekkel számol attól függően, hogy milyen módon vetik ki a különadókat. A 0,1 százalékos tranzakciós költség nagyjából 15,8 milliárd dolláros bevételt, míg a 20 százalékos tőkenyereség-adó egy erős évben akár 233 milliárd dolláros többletbevételt is eredményezhetne. Az IMF szerint kW-óránként 0,045 dollár az a minimális összeg, ami a bányászat által okozott környezeti károkat érdemben mérsékelni tudja. Az így befolyt adótöbblet 5,2 milliárd dollárra rúg. Az adó mértéke a légszennyezési költségeket is figyelembe véve viszont akár 0,087 dollárra is felugorhat kW-óránként.
Az adóügyi munkacsoport célja kettős. Egyrészt remélik, hogy egy ilyen különadó bevezetése a teljes kriptovaluta-szektort elmozdíthatja a fenntarthatóbb, környezetkímélőbb megoldások felé. Valamint magukat a bányászokat is arra sarkallhatja, hogy próbáljanak meg zöldebb energiaforrásokat keresni a tevékenységükhöz. Másrészt az így keletkezett bevételekből a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő államok zöld átállását lehetne nagymértékben támogatni, akik sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, mint amilyen mértékben kénytelenek elszenvedni annak hatásait.
