A pingvinek és fókák táplálékára fáj Kína foga, ezért Oroszországgal együttműködve megfúrta a krill halászatának nemzetközi korlátozását. Az Antarktisz élővilágának védelmével foglalkozó bizottság szeretett volna megújítani egy erre vonatkozó egyezményt, szakértők szerint azonban Kína a krillhalászatának felpörgetésére készül, ezért vétózott.
Szorosabbá vált az orosz-kínai együttműködés azt követően, hogy Moszkva 2022 februárjában kiadta az Ukrajna elleni támadási parancsot. Ez az oroszoknak létszükséglet volt azt követően, hogy számos nyugati állam tagadta meg, hogy a támadó féllel üzleteljen. A nyugati szankciók nyomán Kína Oroszország kiemelt kereskedelmi partnerévé lépett elő, ez pedig Pekingnek kedvező alkupozíciót biztosít.
Kína persze hintapolitikát folytat: remek gazdasági és diplomáciai kapcsolatot ápol Oroszországgal, közben viszont arra is törekszik, hogy nyugati partnereit se idegenítse el magától. Ebbe az óvatos mérlegelésbe azonban a The Guardian beszámolója szerint belefért egy újabb orosz-kínai csapatmunka is. A két ország ezúttal a biodiverzitás védelme ellen fogott össze.
Sajtóinformációk szerint Kína Oroszország támogatásával arra használta a vétójogát, hogy megakadályozza krillhalászat korlátázását célzó nemzetközi megállapodás megújítását. Az Antarktisz tengeri élővilágának védelmével foglalkozó, 26 országot tömörítő bizottság (CCAMLR) felállított egy szabályt, amely szerint évente 620 ezer tonnánál több krill nem halászható a nyugat-antarktiszi félsziget körüli négy tengeri övezetben. Egy másik egyezményük, az 51-07-es intézkedés pedig azt mondja ki, hogy a kihalászott mennyiség legfeljebb 45 százaléka származhat a négy övezet bármelyikéből. A bizottság tasmaniai ülésén részt vevő országok ezt a 2009 óta érvényben lévő szabályt szerették volna megújítani.
De a két ország nem kizárólag ezt a törekvést fúrta meg, azt sem engedték, hogy négy újabb tengeri parkot jelöljenek ki az Antarktisz környékén. A tengeri park a védett tengeri terület egy fajtája. Ezeken a vízi élővilág és az ökoszisztéma védelme érdekében különféle korlátozásokat vezetnek be, például a halászat vagy egyéb emberi tevékenységek szabályozását. Mindeközben viszont az ember nincs teljesen kitiltva ezekről a területekről: a csónakázást, az evezést, a búvárkodás és a sporthorgászatot például rendszerint engedélyezik a tengeri parkokban.
A krill túlhalászata más fajokat is veszélyeztet
Az antarktiszi környezet- és fajvédelem kulcsfontosságú eleme a szakértők szerint a krillhalászat korlátozása. A krill egy rákféle, a vízi tápláléklánc fontos eleme, előszeretettel fogyasztják
- a pingvinek,
- a fókák
- és a bálnák is.
A pápaszemes pingvinek esete pedig jól mutatja, mi történik, ha egy faj a klímaváltozás mellett az emberi túlhalászattal is szembesül. Tudósok szerint jelenleg azzal kell kalkulálni, hogy 2035-re kihal az egyetlen afrikai pingvinfaj. A példányszám a XX. század elején még kifejezetten magas volt: több millió párt tartottak számon. Mára azonban a helyzet sokat változott, mindössze 11 ezer szaporodó pár maradt. A rohamosan apadó populáció hátterében két jelenség áll: a túlhalászás és a környezeti változások.
Egyre kevesebb az Indiai-óceánban a szardínia és a szardella, a pingvinek számára így igazi küzdelmet jelent elegendő élelemhez jutni. Ráadásképp pedig betegségek, viharok, árvizek és szennyezések is veszélyt jelentenek rájuk, ezek is tizedelik a példányszámot.
Kína vétója nem kósza ötlettől vezérelt, már a kormány legutóbbi ötéves terve is tartalmazza a nemzetközi halászat kiterjesztését – mutatott rá Lyn Goldsworthy, a Tasmaniai Egyetem munkatársa. Kiemelte, az ország öt új krillhalászhajó építését vállalta, amelyek közül négy már közel kész állapotban van.
Tony Press, a Tasmaniai Egyetem adjunktusa szerint most különösen fontos lenne, hogy a többi ország ellenálljon a kínai-orosz nyomásnak. „Diplomáciai úton kell megtámadni azt, hogy Oroszország és Kína az elővigyázatossági megközelítés aláásásáért dolgozott együttes erővel” – mondta.
A májusi CCAMLR-jelentés szerint összesen 14 hajó tervez 2024-ben krillhalászatot a régióban. Kína és Norvégia négy, Dél-Korea három, Chile, Oroszország és Ukrajna pedig egy-egy hajót küldene oda ezzel a céllal. Az elmúlt években a kifogott krill mennyisége rekordokat döntött. Míg 2019 és 2023 között az éves átlagos kihalászott mennyiség 415 800 tonna volt, az azt megelőző öt év során ez az érték 266 ezer tonna volt.
