Az eddigi legátfogóbb elemzés szerint eddig több mint száz milliárd dollár közpénzt ítéltek nagyvállalatoknak a bíróságon. Ezeket úgynevezett befektetők és államok közötti vitarendezések (ISDS) során kapták meg.
A vitarendezési rendszer (Investor-State Dispute Settlement Courts – ISDS) keretében a cégek beperelhetik a kormányokat és kártérítést követelhetnek, amennyiben saját megítélésük szerint profitkárósító döntés született velük szemben. Ezek a megállapodások általában zárt ajtók mögött születnek, sok döntés eredményét teljesen titokban tartják – írja a The Guardian.
Azonban most több szervezet együttműködésével megszületett a globális ISDS tracker, amivel nyomon követhetőek ezek a megegyezések. A tracker alapján eddig 114 milliárd dollárnyi összeget kaptak a nagyvállalatok az adófizetők pénzéből.
A tracker weboldala szerint a fosszilis energiaipar volt eddig messze a legnagyobb haszonélvezője a kifizetéseknek – 80,21 milliárd dollárnyi összeggel 1998 óta. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, legalább további 48 milliárd dollár vándorolhat a klímaszennyező vállalatok zsebébe.
Lucía Bárcena, a trackert létrehozó egyik szervezet, a Transnational Institute munkatársa szerint ezek a kifizetések a rabszolgatartóknak fizetett kompenzációkhoz hasonlíthatók.
„A brit kormány mai árfolyamra átszámítva kb. 7 milliárd fontot fizetett a rabszolgatartóknak a rabszolgaság felszámolásáért. Az ISDS-mechanizmus is egy olyan rendszert tart fenn, amiben a bűnös vállalatok pénzt kapnak azért, hogy végre helyesen cselekednek, vagy legalábbis nem cselekednek többé helytelenül. Ezt a pénzt a klímaváltozás ártatlan áldozatainak kártérítésére kellene költeni, nem pedig az azt okozó vállalatoknak elosztogatni.”
Az ISDS akadályozza a klímacélokat
Rossz hír az ISDS rendszerének az EU néhány nappal ezelőtti döntése, miszerint több tagország korábbi döntését követve az egész unió kilép az Energia Charta Egyezményből. Ez az egyezmény ugyanis a vállalatok követeléseit jogilag leginkább alátámasztó egyezmény. Az Európai Bizottság szerint azonban többé nem összeegyeztethető az unió klímacéljaival.
Az ISDS-t működtető mechanizmus ettől függetlenül továbbra is alapvető tulajdonsága a legtöbb nemzetközi befektetési megállapodásnak. Ez jogosítja fel a külföldi befektetőket arra, hogy akár dollármilliárdos összegeket követeljenek azoktól a kormányoktól, akik állításuk szerint ártanak a profitjuknak, például új környezetvédő szabályozásokkal.
Ráadásul az ISDS-ügyekre felállított bíróságok felépítése szintén a vállalatoknak kedvez. A hagyományostól eltérően ugyanis a szabályozás itt megengedi, hogy a cégek válogassák meg a tárgyaláson részt vevő testület tagjait. Ez a legtöbb esetben az ENSZ tavalyi jelentése szerint összeférhetetlenséghez, valamint a vállalat számára kedvező bírósági döntéshez vezethet.
A jelentés megállapította továbbá, hogy az ISDS rendszere többször megakadályozta a kormányokat abban, hogy a klímaváltozás ellen szükséges lépéseket meg tudják tenni, még azokban az esetekben is, amikor évtizedekre előre láthatóan fontos döntésekről volt szó.
A tracker weboldalán található adatbázisban mind az 1 362, vállalatok által benyújtott ISDS-ügyre rá lehet keresni.
