Bár még mindig sokan állítják, hogy laboratóriumból indult pusztító világ körüli útjára a koronavírus, egyre több jel utal arra, hogy valójában állati eredetű a járvány. Az új kutatások alapján a nyestkutya az új „gyanúsított”, bizonyíték azonban egyelőre nincs erre.
Újabb kutatói eredmények utalnak arra, hogy a koronavírus 2019-ben állatról, mégpedig nyestkutyáról kerülhetett át az emberre. Egy másik hipotézis szerint mesterséges, laboratóriumi körülmények közül szabadult a világra a járvány, nem állatoktól származik, a szakértők jelentős része azonban szkeptikus ezzel a feltételezéssel kapcsolatban.
A kutatói csoport megállapítását a kínai Vuhan városának Huanan piacán, 2020 januárjában vett mintákra alapozza. Nem sokkal azt követően vettek kenetet a falakról, a padlóról, a fémketrecekről és az állatketrecek szállítására használt kocsikról, hogy a kínai hatóságok bezáratták a piacot. A mintavétel idejére így az állatokat már elszállították a helyszínről.
Ettől függetlenül számos kutató jutott arra, hogy több – koronavírusra pozitív – mintában is kimutatható állati eredetű genetikai anyag, ezek jelentős része pedig bizonyítottan a nyestkutyákhoz köthető. Ez az állat egyébként korábbi vizsgálatok alapján rettentő fogékony a koronavírusra, valamint át is tudja adni azt.
A friss felfedezéssel kapcsolatban azonban van pár bökkenő: perdöntő bizonyítéknak nem tekinthető, mivel az adatokból az nem derül ki, hogy volt-e legalább egy koronavírussal fertőzött nyestkutya a piacon. Ráadásul még ha ezt bizonyítani is lehetne, az állat és ember közötti átvitel még mindig csak hipotézis lenne. Előfordulhatna az is, hogy másik állatról került át az emberre, ahogy az is, hogy egy már fertőzött embertől kapta el a nyestkutya a vírust.
Csendes adatfeltöltés után gyors törlés
Florence Débarre, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ evolúcióbiológusa március elején, semmiféle szenzációs felfedezésre nem számítva keresett a Huanan piacra vonatkozó információt az adatbázisban. Hirtelen azonban feltűnt neki, hogy több szekvencia található a rendszerben, mint korábban. Meglepve állapította meg, hogy olyan nyers adatokra bukkant, amelyek nyilvánosságra hozataláért azóta könyörögtek a kínai hatóságoknak a kutatók, hogy létezésükre egy tavaly februári kínai jelentésből fény derült.
Florence Débarre azonnal értesítette több kollégáját is – köztük Michael Worobey-t, az Arizonai Egyetem evolúcióbiológusát, Kristian Andersent, a kaliforniai Scripps Kutatóintézet virológusát és Edward Holmest, a Sydney-i Egyetem biológusát – a felfedezéséről.
Relatíve gyorsan rájöttünk, hogy legalább egy a szekvenciák közül tartalmaz nyestkutya- és koronavírus-nukleinsavat is
– mondta Stephen Goldstein, a Utahi Egyetem virológusa.
Azt követően, hogy a nemzetközi csoport megkezdte az adatbázisból letöltött adatok elemzését, felkeresték az azokat feltöltő kínai kutatókat, együttműködést ajánlva. Nem sokkal később a szekvenciák eltűntek a rendszerből; azt nem tudni, ki távolította el őket.
Florence Débarre szerint az mindenesetre kijelenthető, hogy léteznek még olyan nyers adatok, amelyekhez egyelőre nem fértek hozzá. Ezt onnan is lehet tudni, hogy a minták egy részének tartalmaznia kell emberi genetikai anyagokat is, tekintve, hogy emberek is dolgoztak és vásároltak a Huanan piacon.
Egyelőre túl sok a kérdőjel
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója a Telexnek nyilatkozva kiemelte, mivel egyelőre nem publikus az elemzés, valamint az elkészítésének körülményei és a hivatkozások, egyelőre túl sok a bizonytalanság az új felfedezéssel kapcsolatban. „Nem biztos az sem, hogy köztes gazda lehetett a nyestkutya, hanem lehet, hogy amplifikációs gazda volt, ami már a pandémiás vírust amplifikálta a piacon” – mondta.
Azt mindenesetre beismerte, ha bebizonyosodik, hogy a kutatók állítása megalapozott, az „össze is cseng az eddigi indikációkkal. A probléma, hogy ez egyelőre nagyon nehezen megítélhető, hiszen még nem látunk részleteket. Ennek az egésznek a módja nagyon furcsa, de maga az eredmény ígéretes.”
A WHO transzparenciát várna Kínától
Maria van Kerkhove, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koronavírusügyekben illetékes vezetője egyelőre türelmet kért mindenkitől, és hangsúlyozta, korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni a kutatói nyilatkozatokból.
„Sajnos ezek nem adnak választ arra, hogyan kezdődött a járvány, de több támpontot adnak az új felfedezések” – mondta, és hangsúlyozta, további tanulmányokra lesz szükség ezzel kapcsolatban.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója keményebben fogalmazott:
Ezeket az adatokat három éve ismerhettük volna, és ismernünk is kellett volna. Ismételten felszólítjuk Kínát az adatok transzparens kezelésére, valamint arra, hogy végezzék el a szükséges vizsgálatokat, ezt követően pedig tegyék is közzé az eredményeket.
