A legtöbben úgy gondolják, hatásos, szigorú és legfőképp gyors intézkedésekre van szükség, ha élhető állapotban akarjuk hátrahagyni a bolygót a jövő generációi számára – derül ki egy új felmérésből. A kutatás 22 ország adatai alapján nyújt részletes betekintést az általános közvélekedésbe a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban.
Átfogó felmérést készített az Ipsos UK piackutató a környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdökről. A kutatásban 22 ország – amelyből 18 a G20-as országok tagja – és összesen 22 ezer ember vett részt. A kutatás eredményeit két összefoglalóban közölték. Az Earth for All Survey leginkább a megkérdezettek gazdasági és kormányzati szabályozásokkal kapcsolatos véleményeit tartalmazza. Ebből többek között kiderül, hogy a többség szerint a gazdaságnak az emberek és a természet jóllétét is biztosítania kellene a pusztán nyereségvezérelt működés helyett. Továbbá, hogy az emberek 71 százaléka érzi úgy, hogy azonnali lépések szükségesek a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.
Bolygógondnokok és klímaszkeptikusok is akadtak a válaszadók között
Az eredmények másik nagy csoportját a Global Commons Survey-ben teszik közre. Itt arról olvashatunk, hogy az alanyok milyen módon állnak a bolygónkat fenyegető kérdésekhez. A felmérés érdekessége, hogy a válaszadókat öt különböző „bolygógondnoksági” kategóriába sorolta a környezetvédelmi ügyekhez való hozzáállásuk alapján. Az így kapott kategóriák a következők:
- Bolygógondnokok: akik aktívan részt vesznek a változásért folyó munkában és felelősséggel viseltetnek a bolygó sorsa iránt.
- Aggódó optimisták: akik az előző csoporthoz hasonlóan sokat foglalkoznak a környezetvédelmi kérdésekkel, és bizalommal tekintenek a jövőbe, valamint a problémát megoldani igyekvő intézményi rendszerre.
- Megfontoltan haladók: akik mérsékelt intenzitással és gyakorlatias módon tekintenek a problémákra. A szélsőséges megoldások helyett visszafogott, kiegyensúlyozott megoldásokat preferálnak.
- Klímaszkeptikusok: akik nem gondolják úgy, hogy a fennálló helyzet veszélyt jelentene. Szkpetikusak a környezeti károkozást illetően és ellenzik a megoldásra irányuló szabályozásokat.
- Közömbösek: akik egyáltalán nem érdeklődnek a kérdés iránt és nem igazán érintkeznek környezeti vagy társadalmi ügyekkel.
A felmérés ezen részéből az is kiderül, hogy a G20-as országok válaszadóinak 59 százaléka „extrém módon”, vagy „nagyon” aggódik a környezet jelenlegi állapota miatt. 62 százalékuk pedig aggódik amiatt, hogy milyen állapotban hagyjuk hátra a bolygót a jövő nemzedéke számára.
Sokan támogatnák a csökkentett húsfogyasztás népszerűsítését
A válaszadók 60 százaléka vélte úgy („nagyon támogatja” vagy „támogatja”), hogy célszerű lenne, ha az egyes kormányok olyan szabályozásokat vezetnének be, amelyek egészségesebb, kevesebb húst tartalmazó étrendet népszerűsítenek. Nagyfokú az egyetértés abban is, hogy a gazdagoknak és a nagyvállalatoknak több adót kéne fizetniük (68 százalék).
A G20-as válaszadók 69 százaléka szerint pedig az emberi tevékenység következtében a bolygónk közel jár ahhoz kritikus ponthoz, ahol a keletkezett károk már visszafordíthatatlanok. 72 százalékuk szerint azokat a vezetőket és politikusokat, akik olyan engedélyt adnak ki, ami következtében komoly környezeti károkozás történik, törvényileg büntetni kéne.
A felmérésben megjegyzik, hogy Kínában nem mindegyik kérdést tették fel, így egyes G20-as eredmények csak 17 ország lakosainak válaszait mutatják.
