Most olvasott cikk
Kopi luwak – a felkavaró igazság a népszerű cibetmacska kávé mögött

Kopi luwak – a felkavaró igazság a népszerű cibetmacska kávé mögött

A pálma civet az érett robusta kávé bogyóit fogyasztja.

A Kopi Luwak a világ legdrágább kávéja, ami a cibetmacska ürülékéből kiválogatott kávébabból készül. Mindössze egy csésze ára 50 dollár, azaz több mint 18.000 forint.

A cibetmacska egy Délkelet-Ázsiában élő, külső jegyei alapján a majommal és a mosómedvével is összetéveszthető macskaféle. Fontos szerepet játszik a táplálékláncban, mivel a gyümölcsök (pl. kávécseresznye, mangó) mellett rovarokat és kis hüllőket is eszik, és táplálékul szolgál leopárdok, nagy kígyók vagy krokodilok számára.

Indonéziában az ázsiai pálmacibetet, amely a kereskedelmi gyümölcsfarmokat támadja meg, gyakran kártevőként tartják számon, azonban védelmük az utóbbi években kiemelt fontosságú lett a helyi lakosok számára értékes trágyájuk miatt. Ugyanis felfedezték, hogy a cibetmacska emésztőenzimjei megváltoztatják a kávébab fehérjéinek szerkezetét, ezzel eltávolítva a savasság egy részét, ami lágyabb kávét eredményez.

De ahogy a cibet kávé egyre népszerűbb lett, Indonézia turisztikai célponttá nőtte ki magát. A látogatóknak a kávékülönlegesség megismerése mellett az egyébként vadon élő állat is felkeltette az érdeklődésüket, ezért egyre több cibetet zárnak be a kávéültetvényeken lévő ketrecekbe, ami részben kávégyártásra szolgál, de további pénzkereseti lehetőséget biztosít a bámészkodó turistáktól.

Az Oxfordi Egyetem Wildlife Conservation Research Unit és a londoni székhelyű nonprofit World Animal Protection kutatói közel 50, ketrecben tartott cibet életkörülményeit mérték fel Bali 16 ültetvényén. Az Animal Welfare folyóiratban megjelent eredmények komor képet festenek.

A vizsgált ültetvények egyike sem felelt meg a kutatócsoport tartásetikai, illetve higiéniai elvárásainak.

A ketrecek apró méretüket tekintve, a nyúlketrechez hasonlíthatóak – a tereket beborította az állati vizelet és ürülék

– nyilatkozta Neil D’Cruze, a csoport egyik kutatója.

D’Cruze elmondása alapján néhány cibet ijesztően vékony volt, mert korlátozott étrenden tartották őket, azaz csak kávécseresznyével – a kávébabot körülvevő gyümölccsel – táplálták őket. Voltak példányok, amelyek viszont a bezártság okozta mozgáshiány miatt elhíztak. A folyamatos kávécseresznye-bevitel különösen rossz hatással volt az állatokra az extrém koffein mennyiség miatt.

A bezártság emellett arra kényszerítette az állatokat, hogy egész nap álljanak, vagy aludjanak, ez azonban a ketrec dróthálóján nem nevezhető kényelmesnek.

Ha állandóan egy ilyen dróthálón állsz, az sebeket és horzsolásokat okoz. Nincs hova menniük, hogy leszálljanak erről a talajról. Ez állandó, intenzív forrása a fájdalomnak és a kényelmetlenségnek.

– mondta D’Cruze.

Ezenkívül sok cibetnek nem volt hozzáférése tiszta vízhez, nem volt lehetőségük kapcsolatba lépni fajtársaikkal, illetve ki voltak téve a forgalom és a turisták nappali zajának, ami különösen zavarja ezeket az éjszakai állatokat.

Cibetmacska luxuskávé
William.Vaccaro / Shutterstock

A kopi luwak kávé ára

A szakértők szerint részben az teszi a kopi luwakot olyan különlegessé, hogy a vadon élő cibetek kiválasztják a legkülönlegesebb kávécseresznyét. Azonban a cibet ketrecben tartása és régi cseresznyével való etetése gyengébb termékhez vezet.

Ma már nem lehet megmondani, hogy egy zacskó kopi luwak vadon élő vagy ketrecben tartott cibettől származik-e. A BBC titkos nyomozása 2013-ban feltárta, hogy az embertelen körülmények között ketrecbe zárt cibetből származó kávét Európában vad cibet kávéként árusítják.

Még Tony Wild is, a kávékereskedő, aki elterjesztette a kopi luwakot a Nyugaton, óva int ettől a Guardian cikkében.

Egyre inkább iparosodott, visszaéléseken alapuló és hamisítottá vált

– mondta.

Nincs olyan tanúsítási rendszer, amely biztosítaná, hogy a „vad” címkével ellátott kávé valóban az legyen. Más kávétanúsítók pedig, akik a környezettudatos gazdálkodás és termelés biztosításán dolgoznak, megtagadják a kopi luwak tanúsítását.

A Fenntartható Mezőgazdasági Hálózat (SAN) szabványai, amelyet a New York-i székhelyű Rainforest Alliance és más, jól ismert kávétanúsítványok alkalmaznak jóváhagyó bélyegzőik kiadására, megtiltják a vadon élő állatok vadászatát és befogását a farmokon.

Az UTZ, egy másik jelentős fenntartható kávétanúsítási szabvány, szintén tiltja a ketrecbe zárt vadon élő állatokat a farmokon, és nem ismeri el egyik kopi luwak kávét sem.

Alex Morgan, a SAN-szabványokat használó Rainforest Alliance munkatársa szerint problémás a kopi luwak tanúsítása. Túl nehéz megállapítani, hogy a bab 100 százalékban vadon elő állattól származik-e vagy sem.

Az én személyes tanácsom általában az, hogy kerüljük el. Valószínűbb, hogy egy ketrecbe zárt termelési tájról származik majd.