A kollagén pótlása jól menő üzletté vált mára. A Prove-nak nyilatkozó dietetikus szerint azonban állati porcok, csontok és szintetikus anyagok bevitele helyett van más megoldás is ezen a területen. Megfelelő táplálkozással serkenthető a szervezet kollagéntermelése.
A kollagén megtalálható a csontjainkban, az izmainkban, inainkban, bőrünkben, ereinkben, de még az emésztőrendszerünkben is. Szerepe, hogy összetartsa a test különböző szöveteit és sejtjeit, egyszerre ad ezeknek tartást és rugalmasságot. Nélkülözhetetlen a csontszerkezet erősen tartásához, de a bőr egészségére, frissességére, rugalmasságára is közvetlen hatással van.
A kollagén megfelelő pótlása meglehetősen divatos téma manapság, különösen aktívan sportolók, középkorúak és idősebbek körében. Ez pedig nem véletlen. „Az életkor előrehaladtával a kollagén mennyisége természetes módon csökken a szervezetünkben. A kollagéntermelés 40 éves korunkra 25 százalékkal, 60 éves korunkra pedig 50 százalékkal visszaeshet. Különböző életmódfaktorok pedig felgyorsíthatják ezt a folyamatot” – nyilatkozta a Prove-nak Pfuscher Kinga Gréta, a Herbaház dietetikus tanácsadója.
Leszögezte, a szervezet kollagéntermelését visszavető tényezők közé sorolható többek között
- a túlzásba vitt napozás,
- a dohányzás,
- a nagy mennyiségű cukor és alkohol fogyasztása,
- a vitaminokban – különösen a C-vitaminban – szegény étrend,
- genetikai elváltozások, autoimmun betegségek (például rheumatoid arthritis),
- valamint bizonyos vírusos fertőzések.
Elárulta, azok, akik a kollagén megfelelő pótlásában kérnek tőle segítséget, legtöbbször ízületi fájdalom, esetleg az ízületi kopás megelőzése miatt teszik ezt. Sokan vannak ugyanakkor azok is, akik bőrük aktuális állapotának fenntartását vagy hajhullásuk kiiktatását remélik a kollagénszedéstől.
Vegánként tényleg nincs mód a kollagén pótlására?
„Vegán vagy? Akkor buktad a kollagénpótlást!” Gyakran hangzik ez el – kárörvendő hanghordozásban – a veganizmussal szemben kritikus álláspontot képviselők szájából. Ezzel kapcsolatban pedig alapvetően még igazuk is van.
„Vegán életmódot követők esetében a kollagénbevitel kivitelezhetetlen, ez ugyanis egy állati eredetű fehérje, növényi kollagén nem létezik” – hangsúlyozta Pfuscher Kinga Gréta. A kollagén-táplálékkiegészítők alapvetően marhából, csirkéből vagy sertésből, pontosabban ezen állatok bőréből, porcából, csontjából készülnek.
Persze szintetikus, vegán kollagén létezik ma már, ezek hatékonysága viszont sok esetben megkérdőjelezhető. A dietetikus szerint azonban nem is feltétlen kell pótlásban gondolkodni, ezenkívül egyéb megoldások is vannak.
Segíthetjük a szervezetünk kollagéntermelését, ha minden összetevőt biztosítunk a folyamat kielégítő működéséhez
– mondta.
Így serkentheted a kollagéntermelést
Pfuscher Kinga Gréta rámutatott, mivel a kollagén egy fehérje, a zavartalan szintéziséhez fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje bevitele. „Vegán étrend esetén érdemes változatosan fogyasztani a különböző fehérjeforrásokból. Mindennap kerüljön a tányérra gabonaféle, álgabonaféle, bab, lencse, magvak és diófélék.”
Mint minden fehérjét, a kollagént is aminosavak építik fel. A kollagén elsődleges építőkövei a glicin, a prolin és a lizin nevű aminosavak. Ezek az aminosavak a következő növényi élelmiszerekben fordulnak elő:
- glicin – magvak, földimogyoró, mandula, quinoa, szójabab, tofu, tempeh és egyéb babfélék;
- prolin – kesudió, földimogyoró, pisztácia, tökmag, gombák, szójabab, tofu, tempeh, tengeri moszatok;
- lizin – zöldborsó, lencse, szójabab, sárgaborsó, tofu, tempeh, amaránt, quinoa, kendermag, sörélesztőpehely.
A megfelelő fehérjebevitel mellett pedig nem szabad megfeledkezni bizonyos vitaminok és ásványi anyagok kiemelt szerepéről sem a kollagéntermelésben. Idesorolható például a C-vitamin. „Ez a vízoldékony vitamin különböző enzimatikus reakciókban vesz részt, köztük a lizin és prolin hidroxilációjában. Ez a folyamat meghatározza a kollagén stabilitását és ezáltal a kötőszövet működőképességét is. Hiánya ritka, azonban egyoldalú táplálkozás esetén előfordulhat” – fogalmazott a dietetikus. Ha viszont változatosan fogyasztasz zöldségeket – például paprikát, brokkolit, káposztát, kelbimbót – és gyümölcsöket – például citrusféléket, kivit és epret –, akkor nem kell tartani ettől a hiánybetegségtől.
Az A-vitamin is fontos komponens a kollagéntermelési folyamatban, gátolja ugyanis a kollagént lebontó enzimek működését, és serkenti a kollagén felhalmozódását az idősödő bőrben. A-vitamint Pfuscher Kinga Gréta szerint közvetlenül növényi forrásból nem tudunk pótolni. „Az előanyagát, a béta-karotint azonban könnyedén bejuttathatjuk a szervezetünkbe leveles zöldségek, sárgarépa, sütőtök, édesburgonya, kaliforniai paprika, sárgabarack, mangó, spirulina és chlorella fogyasztásával” – mondta.
Ásványi anyagok közül a kollagénmennyiség szinten tartásában a Herbaház szakértője szerint kiemelt szerepet kap
- a cink,
- a réz
- és a magnézium.
Ezek megfelelő beviteléhez magvak, diófélék, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, gombafélék és sörélesztő változatos fogyasztását javasolja.
Végül pedig bizonyos gyógynövények is sokat segíthetnek a szervezet kollagénszintjének megtartásában, esetleg a termelés serkentésében is. Ilyen például az aloe vera, a tengeri algák, a mezei zsurló, a körömvirág és a panax ginzeng.
A cikk megjelenését a Herbaház támogatta.
