Vajon a kókuszolajban lévő közepes láncú karbonsavak és a kókuszpehelyben lévő rostok ellensúlyozzák a koleszterinre ható és az artériás funkciókban keletkezett kárt?

A kókuszolaj értékesítésében érdekeltek gyakran hivatkoznak azokra a tanulmányokra, melyeket olyan népcsoportokon végeztek, akik nagy mennyiségben fogyasztanak kókuszdiót, bizonyítékul arra, hogy az ebből kinyert olajnak nincs negatív hatása szervezetünkre.

Az egyik ilyen példa Kativa szigete, ahol nem ismert a szívinfarktus, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések sem.

Hogy mit esznek a szigeten élők? Nos, a táplálkozásukban a gumós zöldségfélék (pl. édes burgonya), gyümölcsök, diófélék, kukorica és babfélék dominálnak. Hetente párszor fogyasztanak ugyan halat is, de döntően teljes értékű növényi étrendet követnek. Ezért aztán nem csoda, hogy ilyen alacsony körükben az érrendszeri betegségek aránya.

Teljes értékű étrendjük egyik központi eleme a kókuszdió, ami nem egyenlő a kókuszolajjal. Ha Pukapuka-t nézzük, itt még az előbbinél is több kókuszdiót fogyasztanak. Sőt, egy másik szigeten ebből a gyümölcsből fedezik a napi kalóriabevitel javát (63%). És bizony magas koleszterinszinttel küzdenek.

Mi indokolhatja, hogy a lakosság, amely 87%-ban növényi étrendet követ – vagyis tejtermék egyáltalán nem, vörös hús, csirke, illetve tojás pedig csak elvétve kerül a tányérjukra – 200 feletti koleszterinszint-mutatókkal rendelkezik? Nos, minden nap kókuszdiót fogyasztanak.

Milyenek a megbetegedési mutatóik? Nem tudjuk.

Klinikai vizsgálatok, epidemiológiai adatok vagy boncolási leletek nem állnak rendelkezésre.

Néhány EKG tesztet elvégeztek ugyan, amelyek esetenként múltbeli szívrohamokra mutató jeleket találtak és néhol rendellenességet mutattak ki, de a minta túl kicsi ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket vonjunk le belőle. És még ha alacsonyabb megbetegedési rátát produkálna is az étrendjük, fontos, hogy nem kókuszolajat, hanem kókuszdiót ettek.

Ennek ellenére a kókuszolaj támogatói ilyen kutatásokhoz nyúlnak vissza, hasonlóan ahhoz, ahogyan a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup lobbistái teszik ezt olyan tanulmányokat felhasználva, ahol a vizsgált csoport étrendje sok  csöves kukoricát tartalmaz. Vagy ahogyan a cukoripar hivatkozik a gyümölcsfogyasztással kapcsolatos megfigyelésekre, mondván, ez igazolja, hogy annyi feldolgozott cukrot ehetünk amennyit csak akarunk.

Egy dolgot azonban elfelejtenek említeni. A gyümölcs tartalmaz rostot is, valamint a kókuszdió is. Ahogyan a kókuszolajhoz útifűmaghéjat adva mérsékelhetjük annak a koleszterinszintre gyakorolt negatív hatását, a zsírtalanított kókuszból nyert rost is csökkentheti a koleszterinszintet, akár olyan mértékben,mint a zabkorpa teszi azt.

Ezen felül a kókuszdióban lévő növényi fehérje – mely hasonlóan a rosthoz, hiányzik az olajból – szintén magyarázhatja, miért van a kókuszdiónak az olajtól eltérő hatása a koleszterinre.

Bár a kókusztejpor formában jelen lévő kókuszzsír nincs annyira negatív hatással a koleszterinszintre, mint a kókuszolaj, gyakori – heti 2-3 alkalomra vetített – fogyasztása esetén megnő az érrendszeri megbetegedések, az agyvérzés és a szívroham kockázata. Ezek fényében nem csoda, hogy a kókusztej pont olyan károkat okozhat az erekben, mint egy kolbászos, tojásos McMuffin.

Egy kutatásban három különböző menüt teszteltek: egy nyugati, magas zsírtartalmú menüt, ami egy McMuffin tojásból, egy McMuffin kolbászból és két szelet rösztiből állt, egy magas-zsírtartalmú helyi specialitást (a tanulmány Szingapúrban készült, szóval a hagyományosabb magas zsírtartalmú étel a kókusztejben főtt rizset jelenti, bár volt mellette még szardella és egy tojás is) illetve egy kalóriában megegyező, magas cukor- és alacsony zsírtartalmú menüt, ami FrostedFlakes reggeliző pehelyből, sovány tejből és gyümölcsléből állt.

Kókuszdió, kókusztej, MCT olaj minden, amit tudnod kell róluk

Megvizsgálva az artériás funkciókat — ami az erek elernyedési képességét takarja — a McDonald’s menü előtt és után, azok jelentős mértékben romlottak a fogyasztást követő órákban. Ugyanez állapítható meg a kókusztej fogyasztásáról.

Tehát függetlenül attól, hogy a húsban és olajban megtalálható zsiradékról, vagy a kókusztejzsírról beszélünk-e, az artériák mindkettő hatására összeszűkültek. Ugyanakkor a cukorral telített reggelinek semmilyen negatív hatása nem volt az erek állapotára, mert bármilyen borzalmas választás is ez egyébként, egyáltalán nem tartalmaz telített zsírokat — továbbá tojást sem, ami szintén javíthatta az eredményt.

Kell-e a kókuszolaj?

A kókuszolaj-támogatók azzal is próbálnak érvelni, hogy a kókuszolaj MCT-ket — közepes láncú triglicerideket — tartalmaz, azaz rövidebb láncú telített zsírokat, melyek nem olyan károsak, mint a húsban és a tejtermékekben található hosszabb láncú telített zsírok.

Azonban az MCT-kre irányuló kutatások nem alkalmazhatóak a kókuszolajra. Miért? Mert az MCT olaj csak MCT-kből, közepes láncú zsírokból, a kaprilsavból és a kaprinsavból áll, egyenként körülbelül 50%-os arányban, míg ezek az MCT-k a kókuszolajnak csupán 10%-át teszik ki.

A kókuszolajat többségében a koleszterin-növelő, hosszabb láncú telített zsírok, a laurinsav és a mirisztinsav alkotják.

„Ezért pontatlan azt állítani, hogy a kókuszdióolaj túlnyomóan MCT-ket tartalmaz.”

Tehát nem lehet az MCT-kre vonatkozó vizsgálatok eredményeit a kókuszolajra vetíteni.

Kókuszdió, kókusztej, MCT olaj minden, amit tudnod kell róluk

Valójában elég gyakori félreértelmezés az, miszerint a kókuszolajban lévő telített zsírok többségében MCT-kből állnak. Igazából a kókuszolaj nagyrészt laurinsavból és mirisztinsavból áll, melyeknek erőteljes LDL (rossz koleszterin) növelő hatása van.

Ezért  nem tanácsos kókuszolajat fogyasztani azoknak, akik csökkenteni kívánják — az Egyesült Államok legtöbb áldozatot követelő betegségének — a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Ez épp olyan, ahogy a szarvasmarhaipar előszeretettel érvel a marhahúsban található sztearinsavval. Egy olyan telített zsírsavval, amely nem emeli meg a koleszterinszintet. Ez így igaz, azonban emellett palmitinsav és mirisztinsavat is tartalmaz, amelyek, a laurinsavhoz hasonlóan növelik a koleszterinszintet.

Ha összehasonlítjuk a különböző telített zsírsavak hatását , valóban azt látjuk, hogy a sztearinsavnak nincs hatása az LDL-re, viszont a palmitin, mirisztin- és laurinsav a koleszterinszintet az egekbe röpíti.

Ráadásul az MCT olaj önmagában is 15%-os növekedést eredményezett az LDL-szintben a kontrollcsoport értékeivel összehasonlítva.

Ezek alapján a kókuszolajipar által terjesztett közhiedelmet, miszerint „a kókuszolaj egészséges”, a tudomány nem támasztja alá.

Kókuszdió, kókusztej, MCT olaj minden, amit tudnod kell róluk

Összegzésképp kijelenthetjük, hogy a kókuszolajat nem szabad az állati eredetű transzzsíroktól eltérően kezelni. Az Amerikai Kardiológiai Intézet 2017. márciusában megjelent értekezésében ennél is tömörebben fogalmazza meg a betegek számára adott javaslatát: „Kerülje!”


Felhasznált tudományos források:


Ez a cikk a NutritionFacts.org, ‘What About Coconuts, Coconut Milk, & Coconut Oil MCTs?‘ videója nyomán készült.

 

Rea

Rea

Publicista, közgazdász, marketinges
Rea vagyok, közgazdász és marketinges. Gyerekkorom óta ösztönösen kerültem a húst, majd 7 éve száműztem, mikor megismerkedtem a nyers vegán étrenddel. Ez elindított egy egészségesebb, tudatosabb életmód irányába, majd 2018. januárjától teljes értékű, olajmentes vegán étrendre tértem át és szerelmese lettem a növényi alapú táplálkozástudománynak. Ennek eredménye a közérzetemen kívül kilókban is mérhető. Az pedig csak bónusz, hogy egészségesen étkezve az állatoknak és a bolygónknak sem ártok. Hiszem, hogy a marketingnek és a megfelelő kommunikációs eszközöknek óriási szerepe van a hiteles információk átadásában. Ezért örülök, hogy a prove.hu csapat tagjaként ismereteimmel egy olyan nemes célt támogathatok, mint a vegán életmód népszerűsítése.

Írd le a véleményed!