Most olvasott cikk
A klímavészhelyzet miatt egymillió fajt fenyeget a kihalás, beleértve minket is

A klímavészhelyzet miatt egymillió fajt fenyeget a kihalás, beleértve minket is

1 millió fajt fenyeget a kihalás, beleértve az embert is

Az emberi társadalmat veszélyezteti a Föld egy gyorsuló ütemben történő pusztulása – figyelmeztettek a kutatók. A kijelentésüket az eddigi legátfogóbb kutatásra alapozták, melyben a Föld ökoszisztémájának egészségét vizsgálták.

A korallzátonyok kipusztulnak, az esőerők szavannává alakulnak. Az ENSZ jelentése szerint természet ma százszor gyorsabban pusztul, mint az elmúlt 10 millió év átlaga.

A vadon élő állatok biomasszája 82 százalékkal csökkent, a természetes ökoszisztéma elvesztette területének körülbelül a felét és egy millió fajt fenyeget a kihalás.

Ez mind főként emberi tevékenység eredménye a szerint a jelentés szerint, amelyen három év alatt több, mint 450 tudós és diplomata dolgozott.

A kétéltűek kétötödét, a zátonyalkotó korallok egyharmadát és a tengeri élőlények egyharmadát fenyegeti a kihalás veszélye.

A rovarokat illetően megoszlanak a vélemények, de konzervatív becslések alapján az egytizedük veszélyben van. A rovarok különösen fontosak a növények beporzása szempontjából, és így mezőgazdasági szempontból is.

Ha a közgazdász szemmel próbáljuk meg megérteni a veszteséget, akkor az eredmény sokkoló. A rovarok ilyen szintű kihalása esetén a beporzás hiánya 511 milliárd dollárnyi gabonát érint, míg a termőföld minőségének romlása a globális termelékenységet 23 százalékkal veti vissza.

A tovagyűrűző hatások az emberiségre nézve megnyilvánulhatnak ivóvízhiányban, illetve a klíma instabilitásában. Ezek önmagukban is vészjóslóak, azonban drasztikus megelőző intézkedések nélkül a helyzet még ennél is rosszabbra fordulhat.

„Az ökoszisztéma egészsége, amelytől számtalan faj életben maradása függ, gyorsabban romlik mint valaha. Világszerte pusztítjuk a gazdaságunk, a megélhetésünk, az élelmiszerbiztonságunk és az életminőségünk alapjait”

– nyilatkozta Robert Watson, a Biodiverzitásért és Ökoszisztéma-szolgáltatásért felelős Kormányközi Testület elnöke.

„Sok időt elvesztegettünk, most kell cselekednünk”

– mondta.

Veszélyben a világ - a kílmakrízis már a jelen
Nacho Doce / Reuters

Az ENSZ is felismerte a problémát

Az ENSZ-ben szokatlanul erős támogatást kapott a figyelmeztetés, konszenzus alakult ki a nemzetek között a változtatás szükségességében. A jelentésükben nem csak a fajok sokféleségére helyezték a hangsúlyt, hanem a biodiverzitáson belüli interakciókra, a klímára és az emberi jóllétre.

Az elmúlt hetekben a világ kormányainak képviselői finomhangolták a döntéshozók számára azokat a „gyógyító” szcenáriókat, amelyek olyan „transzformatív változásokat” javasolnak, mint az erdőkbe és zöld infrastruktúrákba történő befektetés, az individuális viselkedések megváltoztatása, az alacsonyabb húsfogyasztás és a materiális javak kisebb mértékű fogyasztása.

Az iskolák által szervezett klímaváltozás elleni tüntetések, az angol parlament klíma veszélyről szóló nyilatkozata és a Green New Deal-ről szóló spanyol és amerikai viták globális reflektorfénybe helyezték a problémát.

A szerzők azt remélik, hogy az általuk kiadott 1800 oldalas biodiverzitásról szóló értékelés hasonló hatást ér el, mint a múlt évben kiadott 1,5 Celsius fokos maximum átlaghőmérséklet emelkedésről szóló jelentés.

„Próbáltuk dokumentálni, hogy mekkora a baj. Fontos, hogy ráirányítsuk az emberek figyelmét. Azonban arról is szó esik, hogy még nem késő változtatni, ha nagy energiákat fektetünk a transzformatív viselkedésbeli változásokra. Ez létfontosságú az emberiség számára. Nem kilenc fajról beszélünk, hanem az életünkhöz szükséges rendszerről”

– nyilatkozta David Obura, a jelentés fő szerzője.

Az egyéni ökolábnyomunk hatalmas

A jelentés bemutatja, hogy az ember ökológiai lábnyoma olyan nagy, hogy kevés hely marad más élőlényeknek. A földek háromnegyedét ember használja: vagy termőföldként, vagy betonnal borította be, vagy másként módosította jelentősen.

A tengeri környezet kétharmadát is az ember uralja: jelentősen változtatott a tengeri ökoszisztémán halfarmokkal, hajózási útvonalakkal, tenger alatti kitermelő egységekkel, vagy más projektekkel.

A folyók és tavak háromnegyedét állattenyésztésre használják, vagy földműveléssel hasznosítják. Ennek eredményeként 500.000 faj számára lettek az életfeltételek elégtelenek a hosszú távú túlélésük szempontjából. Sokuk még ebben az évszázadban eltűnik.

„Az emberi tevékenység hatása egyre nagyobb lett a bolygóra, de elérkeztünk egy határvonalhoz. Ha ez így folytatódik, akkor szemtanúi leszünk a természet gyorsütemű hanyatlásának, és végleg elveszítjük a harcot a klímaváltozással szemben”

– fejtette ki Eduardo Brondizio, az Indiana Állami Egyetem társelnöke.

A földművelés és a halászat jelentik a hanyatlás fő okait. Az élelmiszertermelés drámaian emelkedett az 1970-es évektől, amely egyrészt segített ellátni a növekvő népességet, hozzájárult a gazdasági növekedéshez és munkahelyeket teremtett.

A húsipar az elsődleges okozója a klímavészhelyzetnek

Nagy árat fizetünk a kényelemért

Főként a húsiparnak van jelentős hatása a klímaváltozásra. A szarvasmarhák számára fenntartott legelők a föld jégmentes szárazföldjeinek 25 százalékát veszik el.

Valamint az állattartás felelős az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok 18 százalékáért. A gabonatermelés a jégmentes szárazföld 12 százalékát használja és 7 százalékkal járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

A tanulmány egy olyan bolygót fest le nekünk, amit az ember által terjesztett egysíkúság fojtogat: azokat a területeket ma szántóföldek uralják, ahol egykor erdők vagy más ökoszisztémák voltak.

Ezek kisebb részén emberi fogyasztásra szánt gabonát, nagyobb hányadán az állatok számára szükséges takarmányt termelik meg. Ezenfelül a termőföld minősége is nagyban csökken és ezek a monokultúrák kevésbé ellenállóak a betegségekkel, vagy az aszállyal szemben.

A legnagyobb veszteség a vízi élővilágot érte: az 1700-as évek óta a lápok 83 százalékát lecsapolták. Ez súlyos hatással volt a vízminőségre és a madarak életére. Az erdők eltűnnek, főleg a trópusokon.

A 21. század első 13 évében 7 százalékkal csökkent az érintetlen erdők területe: ez akkora, mint Franciaország és az Egyesült Királyság összeadva. Bár összességében az erdők kiirtásának üteme lelassult, azonban a trópusi erdők területét így is lassan átveszik a monokultúrák.

Az óceánok sem érintetlenek. Csak a tengeri élővilág 3 százaléka mentes az emberi beavatkozástól. Az ipari halászat a világ óceánjainak felét uralja. Emiatt a tengeri halak egyharmada túlhalászott.

A klímaváltozásnak, a szennyezésnek és az invazív fajoknak jelenleg még nincs nagy hatása, de ezek a tényezők is felerősödnek majd. A kibocsátás emelkedik. Múlt héten a szén-dioxid-koncentráció mértéke 415 ppm volt, amely rekordértéknek számít.

Még ha a párizsi egyezménynek megfelelően 1,5-2 Celsius fok körül tudjuk tartani a felmelegedést, akkor is érinteni fogja a legtöbb fajt, beleértve minket is.

Mindenki felelős egy kicsit

Az emberi népesség növekedésének kérdését is érinti a jelentés, csakúgy, mint az egyenlőtlenséget. A fejlett világban élők ökológiai lábnyoma négyszer akkora, mint a legszegényebb országokban élőké, és ez a szakadék csak tovább nő.

A fajunk jelenleg 60 milliárd tonna erőforrást bocsát ki évente, ez majdnem dupla annyi, mint 1980-ban. Csakhogy azóta a népesség 66 százalékkal nőtt. A jelentés arra is kitér, hogy ez mennyire megterheli a bolygót.

A szennyvíz több, mint 80 százalékát kezeletlenül öntjük a folyókba, tengerekbe vagy tavakba, ugyanúgy, mint a 300-400 millió tonna nehézfémet, mérgező trágyát, vagy más ipari anyagokat.

A műanyagszemét mennyisége tízszeresére emelkedett 1980 óta, ez a tengeri teknősök 86 százalékát, a tengeri madarak 44 százalékát és a tengeri emlősök 43 százalékát érinti.

A műtrágya miatt 400 halálzóna jött létre, amelyek együttes területe akkora, mint az Egyesült Királyság mérete.

„Ez a legátfogóbb felmérés, amely valaha készült az ökoszisztémák egészségi állapotáról. A következtetés az, hogy máskor hamarabb kell cselekednünk. Nagyon rosszul állunk. A társadalom, amelyet elképzeltünk a gyerekeink és az unokáink számára, veszélybe került. Ha a későbbi generációkra hagyjuk a helyzet megoldását, úgy nem hiszem, hogy ők valaha is megbocsátanak nekünk”

– nyilatkozta Andy Purvis, a Londoni Nemzeti Múzeum professzora.

Egy orrszarvú átsétál az erdőtűzön
Biju Boro / AFP / Getty Images

Vajon megmentjük a világot?

A következő 18 hónap különösen fontos lesz; a G8 napirendjén először szerepel a biodiverzitás problémája, a következő ENSZ konferenciát pedig Kínában fogják megtartani, ahol a biodiverzitásról szóló globális terveket vitatják majd meg.

„A jelentés aggasztó képet mutat. A probléma az, hogy olyan helyzetbe hoztuk a bolygót, ahonnan nehéz felépülnie. Ennek ellenére nagyon sok pozitív dolog történik. Eddig nem volt politikai akarat a változásra. De mára nagy lett a nyomás: az emberek félnek és lépéseket akarnak”

– nyilatkozta Cristiana Pasca Palmer az ENSZ biodiverzitásért felelős szervezetének az igazgatója.

A jelentés elismeri a jelenlegi konzervációs stratégiákat, mint például a védett területek létrehozatalát. Úgy fogalmaz, hogy ezek jó szándékúak, de nem megfelelőek. Minden jövőre irányuló előrejelzés negatív várakozásokra jut, kivéve azokat, amelyek radikális politikai, társadalmi, gazdasági és technológiai változást javasolnak.

Az értékeknek és a céloknak meg kell változniuk. A nemzeti és nemzetközi szinten szükséges az összefogás, hogy megszüntessük azokat az okokat, amelyek a bolygó jelenlegi pusztulását okozzák. A jelentésben a következő akciókat fogalmazták meg ezzel kapcsolatban:

  • zöld infrastruktúrába való beruházás
  • a nemzetközi kereskedelem esetén az ezzel járó környezeti károk figyelembevétele
  • a népesség növekedésének és az egyenlőtlen fogyasztási szinteknek az elismerése
  • az iparágak közötti nagyobb kooperáció, illetve új környezetvédelmi törvények és erősebb végrehajtói hatalom

Ezenfelül kiemelten fontos a bennszülött közösségek és kisbirtokosok támogatása, hiszen a megmaradt természeti értékek közül sokat az ilyen kis csoportok tartanak fenn.

„A helyzet nehéz, de sosem szabad feladni. A jelentés megmutatja az utat, amely kivezet a krízisből. Hiszem, hogy sikerül megugrani a feladatot. Az emberek ne essenek kétségbe, inkább változtassanak

– nyilatkozta Jofes Settele, a németországi Helmholtz Centre rovarkutatója.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.