Hetedik alkalommal készült el a brit klímavédelmi jelentés, melynek célja, hogy segítse a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátási célok elérését. A javaslatban többek között szerepel a hús- és tejtermékek lecserélése növényi élelmiszerekre vagy alternatív fehérjeforrásokra.
Az Egyesült Királyság nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ez a cél igen ambiciózusnak tűnik, tekintettel arra, hogy a legtöbben csak szóban kötelezik el magukat az ilyen hangzatos kijelentések mellett. De a britek 2023-as kibocsátása már csak a fele volt az 1990-es években mért mennyiségeknek. Tavaly bezárt a szigetország utolsó szénerőműve is, ami nagy lépés volt a klímavédelmi célok teljesítéséhez. Azonban még számos területen kell módosításokat eszközölnie a kormánynak. Erről szól a hetedik javaslatcsomag (carbon budget), amit a Climate Change Committee (CCC) weboldalán olvashatunk teljes terjedelmében.
A CCC egy korábbi, 2023-as jelentése némileg elmarasztalta a kormányt, amiért az nem támogatja megfelelően a lakosság húsfogyasztásának csökkentését. Pedig az Egyesült Királyságban már kétmillió felett van a vegánok száma.
A jelentés egyértelműen mutatja, hogy a brit emberek szeretnék csökkenteni a húsfogyasztásukat. A fenntartható fehérjeforrások pedig lehetőséget adnak erre, miközben nem kell kompromisszumot kötniük az ízek miatt. De a kormánynak sürgősen támogatnia kell ezt a váltást. Egy évvel azután, hogy a kormány megígérte, hogy előtérbe helyezi a növényi és sejtalapú húsokat, továbbra sincs konkrét tervünk, hogy világelsők legyünk a szektorban
– mondta Alice Ravenscroft, a Good Food Institute Europe szakpolitikai vezetője.
A klímavédelmi célokat a konyhában tudjuk a legjobban elérni
A terv több szektorban is javasol változtatásokat. A Vegconomist összegyűjtötte, hogy melyek azok a kulcspontok, amelyeket a jelentés az élelmiszerek és a mezőgazdaság kapcsán külön kiemel:
- A húsok fogyasztását (különösen a vörös húsokét) 2040-re 25-30 százalékkal, míg a tejtermékekét több mint 20 százalékkal kell csökkenteni. Ezeket növényi alapú vagy alternatív fehérjeforrásokra kell cserélni.
- Közel egyharmadával (27 százalék) kell csökkenteni a szigetországban tenyésztett marha és birka egyedszámát. Az így felszabadult területeket vissza lehetne vadítani, helyükön erdőket és lápos területeket lehetne kialakítani.
- A mezőgazdasági termeléshez köthető kibocsátásokat 39 százalékkal kell csökkenteni, ezt a termelés optimalizálásával és a műtrágya használatának visszaszorításával lehet elérni.
- Nem szabad, hogy a csökkenő hús- és tejtermékgyártást növekvő importtal helyettesítse az ország.
- Edukálni kell a társadalmat a növényi étrend előnyeiről, az alacsony jövedelmű háztartásoknak pedig anyagi támogatást kell nyújtani, hogy változtathassanak az étrendjükön. Javasolt a közérthető címkék bevezetése is.
Ez a helyes irány az élelmiszer-ellátást illetően, figyelembe véve azokat a következményeket, amiket az állattartó mezőgazdaság ró a bolygónkra. Arra biztatjuk a brit kormányt, hogy vegyék komolyan a tanácsadók javaslatait, és építsék bele őket a kormány élelmezéssel kapcsolatos szabályozásaiba
– nyilatkozta Jasmine de Boo, a ProVeg International szervezet vezérigazgatója.
Ahol még bizonyosan van mit javítani a fenntarthatóság terén, azok a kórházi kosztok. Egy friss felmérés szerint a brit kórházak menüje – habár a magyar intézményekénél jóval zöldebb – igencsak elmarad a kitűzött céloktól. Sok helyen egyáltalán nincs teljesen növényi opció, pedig ez egy olyan terület, ahol nagymértékben lehetne csökkenteni a kibocsátást. A brit egészségügyi rendszer ugyanis évente 140 millió fogást szolgál fel a betegeknek.
