Másfélezer klímavédelmi intézkedést megvizsgálva az elmúlt negyed évszázadból, kutatók egy csoportja arra jutott, hogy csak nagyon kis részük ért el jelentős kibocsátáscsökkenést. A tanulmányból kiderül, hogy nincs egyetlen jól használható minta, ami minden szektorban megfelelően működhetne. A legtöbb intézkedés pedig túl specifikus ahhoz, hogy eredményt érjen el.
Szinte alig van olyan klímavédelmi intézkedés az elmúlt 25 év távlatában, ami jelentős eredményt tudott volna elérni – írja a New Scientist. A kutatást végző nemzetközi csapat 1500 ilyen intézkedés hatásait elemezte 41 országban, hat kontinensen. Ehhez mesterséges intelligenciával azonosították azokat a pillanatokat, amikor egy ország kibocsátása jelentősen csökkent. Ezt pedig összevetették az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) listájával, ami azt jegyzi, hol, mikor és milyen klímavédelmi intézkedéseket vezettek be.
A később jelentkező hatás miatt kétéves periódusban vizsgálták a kibocsátáscsökkenés és a bevezetett intézkedések közötti lehetséges összefüggéseket. Ennek eredményeként csupán 63 olyan intézkedést találtak a kutatók, ami érdemi eredményt tudott elérni. Bár a kutatók megjegyzik, hogy a kétéves intervallum talán túl szűk a hatások pontos vizsgálatára.
Számos olyan intézkedést hoztak, ami nem vezetett jelentős kibocsátáscsökkenéshez. A több intézkedés pedig nem jelent automatikusan jobb eredményeket
– mondja Nicolas Koch, a tanulmány vezetője, a Potsdam Institute for Climate Impact Research (PIK) klímagazdasági kutatója.
Nincs egy mindenre megoldást jelentő klímavédelmi intézkedés
A tanulmány rávilágít arra, hogy nincs egy olyan jól bevált recept, amit minden szektorban hatékonyan lehetne alkalmazni. Továbbá kiderül belőle az is, hogy amikor egyetlen dologra vonatkozik az intézkedés, az általában nem jár sikerrel. A hatékony kibocsátáscsökkentéshez több dolog együttes szabályozása szükséges.
Habár elég nagy kihívást jelent kibogozni, hogy pontosan melyik pont volt hatással a csökkenésre egy intézkedési csomagban, a 63 sikeres intézkedés szisztematikus betekintést enged a hatékony szabályozási együttesekbe. És rávilágít, hogy a sikeres intézkedések függnek a szektortól, valamint az ország fejlettségi szintjétől is
– mondja Annika Stechemesser, a PIK kutatója.
Portálunkon már tavaly is írtunk az eredménytelen kibocsátáscsökkentő kezdeményezésekről. A State of Climate Action 2023 jelentése is úgy találta, hogy a hangzatos klímavédelmi vállalások mögül gyakran hiányoznak az érdemi eredmények. A mostani tanulmány is megerősíti, hogy a kitűzött célok eléréséhez hatékonyabb klímavédelmi intézkedésekre van szükség. Kiderül az eredményekből azonban az is, hogy léteznek ilyen intézkedések, még ha elenyésző számban is.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.