Északabbra húzódnak, magasabban repülnek, és korábban kezdik a szaporodási időszakot a madarak a klímaváltozás hatására. Az életmódbeli változások viszont nem zajlanak elég gyorsan ahhoz, hogy lépést tartsanak az egyre melegedő éghajlattal.
Hiába próbálnak felzárkózni a madarak a klímaváltozás okozta változásokhoz, egyelőre úgy néz ki, hogy lemaradásban vannak. Legalábbis ami az alkalmazkodás ütemét illeti – olvasható a Los Angeles-i Egyetem híroldalán. A tanulmány 311 madárfaj közel három évtized alatt végbement életmódbeli változásait elemezte. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak Észak-Amerika madarai az egyre melegedő éghajlatra.
Az elemzés abban tér el az eddigi kutatásoktól, hogy nem pusztán egyetlen adaptációs folyamatra fókuszál. A klímaváltozásra ugyanis a legtöbb állatfaj három fő változással reagál: északabbra vándorolnak, magasabbra húzódnak, vagy fenológiai jellegű változtatásokat hajtanak végre, vagyis módosítják az életciklusukat az ideális hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően.
A korábbi elemzésekkel ellentétben a mostani kutatás mindhárom adaptációs folyamatot együttesen vizsgálta, így a kutatók átfogóbb képet kaphattak arról, hogy az észak-amerikai madárfajok milyen módon alkalmazzák együttesen ezt a három alkalmazkodási módszert.
A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmány alapján a legtöbb életmódbeli változás fenológiai jellegű volt a megfigyelt madaraknál. Ám sajnos az is kiderült az elemzés következtében, hogy a változások mértéke csupán körülbelül egyharmada a szükséges mennyiségnek.
Annak érdekében, hogy a védelmi tevékenységeinket jobban tudjuk összpontosítani, jobban meg kell ismernünk, milyen módon, illetve milyen módon nem alkalmazkodnak az egyes fajok a klímaváltozáshoz. A fészekrakás idejének eltolása rövid távon segíthet a madaraknak, de ez önmagában kevés, és a jövőben lehet, hogy nagyobb konzervációs erőfeszítéseket kell majd tennünk
– mondja Morgan Tingley, a UCLA ökológia professzora és a tanulmány egyik szerzője.
A klímaváltozás élettértől függetlenül mindenkire hatással van
Az észak-amerikai madarak évente átlagosan 1,1 kilométerrel húzódnak északabbra és 1,2 méterrel magasabbra, a fészekrakási időszakot pedig 0,08 nappal kezdik előbb. A kutatók szerint azért lehet a fenológiai változás (vagyis a korábban kezdődő fészekrakási időszak) a legjellemzőbb adaptációs folyamat, mert ez a legegyszerűbb módja az alkalmazkodásnak. Az átlagos értékek viszont elég széles skálát ölelnek fel, egyes fajoknál az időbeli és térbeli változások is gyorsabban zajlanak, mint másoknál. És vannak fajok, amelyek a várt irányokkal teljesen ellentétesen mozognak.
Függetlenül attól, hogy levegőben, vízben vagy a szárazföldön él egy állat, a klímaváltozás lényegében minden élőlényre hatással van. A cápák például agresszívabbá válhatnak a melegedő éghajlat hatására, ugyanis ez a faj különösen érzékeny a vízhőmérsékletre. A rovarok esetében is megfigyelhetők már változások, amik negatívan érinthetik a párválasztási szokásokat.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.