Egy friss kutatás szerint nem túlságosan hatékony, ha ijesztőbb elnevezéseket használunk a klímaváltozásra. Az új keletű elnevezések sok esetben nem késztetnek cselekvésre, vagy akár bizalmatlanságot is kelthetnek a használóval szemben. Az elnevezésnél sokkal fontosabb lehet, hogy a gyakorlatban megvalósítható tanácsokat kapjanak az emberek.
Az éghajlat mindig is változott, ez az egyik tulajdonsága. Az okok között pedig számos természetes jelenség húzódik meg, amelyek függetlenek az emberi tevékenységtől. A jelenleg megfigyelhető éghajlati változások, többek között az átlaghőmérséklet-növekedés, amit klímaváltozás névvel szoktunk illetni, viszont egyértelműen az emberi tevékenység következményei. Ez ma már tudományos konszenzus alá eső tény.
Talán ezért gondolták néhányan úgy, hogy a klímaváltozás megnevezése túlságosan semmitmondó, és nem hangsúlyozza, hogy a folyamat beláthatatlan következményekkel járhat az emberi faj életkörülményeire nézve. Hiszen a „változás” lehet jó és rossz is, a „felmelegedés” pedig akár még kellemesen is hangozhat. Egy friss kutatás viszont úgy találta, hogy a veszélyesebben hangzó megnevezések nem azt a hatást váltják ki, amit sok aktivista remélt – írja a Grist környezetvédelmi magazin.
2019 van. Befejezhetnénk végre azt, hogy »klímaváltozás«, és elkezdhetnénk annak hívni, ami: klímaösszeomlás, klímakrízis, klímaválság, ökológiai összeomlás, ökológiai krízis, ökológiai vészhelyzet?
– írta még 2019 májusában az akkor még Twitternek hívott közösségi médiafelületre (mai nevén X) Greta Thunberg aktivista.
A kezdeményezést követően számos hírportál kezdett el vészjósló megnevezést használni a jelenségre. Az elképzelés az volt, hogy ha nem változásról vagy felmelegedésről olvasnak az emberek, hanem krízisről és vészhelyzetről, akkor talán jobban megijednek, és aktívabban tesznek majd a jelenség ellen. Ám egyre több kutatás bizonyítja, hogy a terv nem vált be. A vészjósló elnevezések nem ösztönöznek aktívabb cselekvésre.
Még mindig a klímaváltozás a leghatékonyabb elnevezés
Talán ellentmondásos módon, ha krízisről vagy válságról beszélünk, az kevesebb aggodalmat kelt az emberben. A tanulmányban ötezer amerikai lakos véleményét kérdezték a következő kifejezésekkel kapcsolatban:
- klímaváltozás (climate change),
- globális felmelegedés (global warming),
- klímakrízis (climate crisis),
- klímavészhelyzet (climate emergency),
- klímaigazságosság (climate justice – ez egyfajta emberi jogi megközelítés, amely célja, hogy a klímaváltozás által okozott károkat, valamint az ellene való küzdelem terheit igazságos és részarányos módon viseljék az egyes szereplők).
A klímaváltozás és a globális felmelegedés – a két legrégebb óta használatban lévő elnevezések – a megkérdezettek 70 százalékában keltettek aggodalmat. A klímakrízis és a klímavészhelyzet ezzel szemben csak 65 százaléknál érte el ugyanezt a hatást. A klímaigazságosság pedig csak 48 százaléknál kongatta meg a vészharangot. A legutolsó kifejezést sokan nem is ismerték. A megkérdezettek csupán egyharmada találkozott egyáltalán a kifejezéssel. Wändi Bruine de Bruin, a tanulmány szerzője meg is jegyezte, hogy nehéz valami olyasmi miatt aggódni, amiről azt sem tudjuk, hogy micsoda.
Az eredmények egybevágnak egy 2021-es tanulmány következtetéseivel is. Ebből kiderül, hogy sem a krízis, sem a vészhelyzet szavak nem váltottak ki jelentősebb érzelmi reakciót. Nem ösztönözték az embereket a klímaváltozás elleni szankciók jobb elfogadására, és nem lettek bizakodóbbak, hogy a cselekvés hatásos lehet a megállítására.
A lényeg, hogy a meggyőző elbeszélések, a klímaváltozás következményeiről és megoldásairól szóló konkrét és gyakorlati információk hatékonyabbak lehetnek a hozzáállás megváltoztatásában, mint az új elnevezések
– mondja Danielle Goldwert, a New York University kutatója, aki hasonló témában készített tanulmányt.
Úgy látszik, ami a klímaváltozás kapcsán nem vált be, az beválik a vegán ételeknél. A Queenslandi Egyetem tavaly készített tanulmánya szerint egy jól eltalált név vonzóbbá teheti a vegán fogásokat a fogyasztók számára.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.