Emberi jogok megsértésével vádolják a dél-koreai kormányt egy klímaügyi perben. Sok szakértő is kritizálja az ország klímastratégiáját, azt állítva, hogy Szöul csak az ígéretekben erős, a cselekvésben már kevésbé.
Megkezdte a meghallgatásokat a dél-koreai alkotmánybíróság abban az ügyben, amelyben azzal vádolták meg a kormányt, hogy cserben hagyott kétszáz embert. A vád szerint a kabinet több tucat fiatal környezetvédelmi aktivistát és gyereket nem védett meg a klímaváltozás következményeitől – írja a Reuters.
Az ügy alapját négy petíció képezi, amelyek mind azzal kapcsolatosak, hogy a dél-koreai klímastratégia nem járul hozzá kellő mértékben a globális átlaghőmérséklet emelkedésének megfékezéséhez. A felperesek szerint pedig ezzel emberi jogokat sért a kormány. Dél-Korea azon országok közé tartozik, amelyek aláírták 2016-ban a párizsi klímaegyezményt.
A bíróság elismeri, hogy kiemelt jelentőségű, közérdekű ügyről van szó. Ennek megfelelően teszünk azért, hogy a tárgyalás alapos legyen
– nyilatkozta Lee Jongseok, a bíróság elnöke.
A kormányzati oldal védelmét vállaló ügyvédek a bíróságon azzal érveltek, hogy a hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást és garantálják az alapvető emberi jogokat. Ennek némileg ellentmond, hogy a dél-koreai gazdaság még mindig jelentős mértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra.
A kabinet rendszeresen hangoztatja, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet az ország. Szakértők szerint azonban a kormány klímaügyi tervei azt mutatják, hogy Dél-Korea elsősorban még mindig a nem megújuló energiaforrásokra épít.
Nem egyedülálló a dél-koreai klímaügyi per
Nem kizárólag a szóban forgó országban fordultak bírósághoz a gyenge klímaügyi fellépés miatt. Tavaly hat portugál fiatal tett határozott lépést a klímaharc jegyében. Bepereltek 32 európai országot – köztük Magyarországot is – az Emberi Jogok Európai Bíróságán, azzal vádolva őket, hogy nem foglalkoznak megfelelően a globális felmelegedéssel.
A 11 és 24 év közötti gyerekeknek és fiataloknak a jogi lépéshez a motivációt a 2017-es portugáliai erdőtüzek adták. A katasztrófák emberéleteket követeltek, és értelemszerűen a természetben is óriási károkat okoztak.
A kormányoknak világszerte megvan a hatalmuk ahhoz, hogy ezt megakadályozzák. Az európai kormányok azonban úgy döntenek, hogy ezt nem teszik meg
– jelentette ki a 23 éves Catarina dos Santos Mora, a pert elindító portugálok egyike.
De az Egyesült Államokban is született egy történelmi jelentőségű bírói ítélet egy klímaügyi per kapcsán 2023-ban. Fiatal környezetvédők azért perelték be Montana államot, mert annak fosszilis üzemanyagokra vonatkozó szabályzata megsértette az egészséges és tiszta környezethez való alkotmányos jogukat. A bíróság pedig nekik adott igazat: döntésük alapján az állam környezetvédelmi politikája alkotmányellenes.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.