A klímatörvény hiányosságait az Alkotmánybíróság döntése értelmében pótolni kellene. Sulyok Katalin környezetjogász szerint azonban valójában jogi úton nem kényszeríthető erre az Országgyűlés. Mindeközben pedig a védett erdők kivágását könnyítő javaslatból is törvény lett, és felmerül a kérdés, hogy megvédhetők-e bírósági úton a tarvágástól ezek az értékes területek. A klímavédelmi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésre ugyanis négy évet kellett várni.
Megsemmisítette a közelmúltban az Alkotmánybíróság (AB) a 2020-ban elfogadott klímatörvény egyik paragrafusát. Ez a bekezdés azt mondja ki, hogy „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest”. Az AB indoklása szerint az érintett rész „sérti a nemzedékek közötti igazságosság, elővigyázatosság és megelőzés elveit”.
Az AB kiemelte, az Országgyűlés „nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok csökkentésének a hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenálló képesség növelésének eszközeit (reziliencia)”.
Ezzel a köztes céllal az a probléma, hogy túlságosan megengedő. Olyannyira, hogy magától, gyakorlatilag átfogó intézkedések nélkül teljesült is. Ezt még az Energiaügyi Minisztérium is megállapította egy közleményében. Ennek ellenére a törvénybe nem került új célszám
– magyarázta a Másfélfok online sajtóklubjában Sulyok Katalin környezetjogász, az ELTE és a Durham University habilitált docense.
A klímatörvény korrigálására jogilag nem kényszeríthető a kormány
A szakértő rámutatott, a 2030-as köztest célt 2026. június 30-i hatállyal semmisítette meg az AB. Eddig kellene tehát pótolnia az Országgyűlésnek ezt a hiányosságot, egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez valóban megtörténik. „Sajnos ezt nem lehet jogi úton kikényszeríteni, és számos példát láttunk már arra, hogy az Országgyűlés korábban sem pótolta bizonyos alkotmányos mulasztásait” – mondta.
Az Alkotmánybíróság döntése nagyon magas labda, fontos gólpassz, de a gólt nem kötelező belőni.
Ettől függetlenül a környezetjogász azt is leszögezte, az AB határozata mindenképp pozitívumnak tekinthető. „Ez a döntés jogi szempontból világossá teszi, hogy az éghajlatváltozás témakörében van állami feladat. Ilyen jó helyzetben ez a diskurzus még nem volt az elmúlt években, ott van az asztalon, hogy ezzel valamit kezdeni kell.”
A tarvágás könnyítése lehet a következő zöld jogi csörte
Az ellenzéki pártok a klímatörvénnyel kapcsolatos aggályaik miatt még 2021-ben fordultak az Alkotmánybírósághoz, azóta viszont négy év telt el, mire megszületett a határozat ezzel kapcsolatban. Felmerül a kérdés, mit vetít ez előre az erdők tarvágását szélesebb körben lehetővé tevő, a héten elfogadott javaslat kapcsán.
Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban nem írta alá a jogszabályt, amely törvényi szintre emelte volna a salátatörvénybe foglalt veszélyhelyzeti rendeleteket. Az államfő elsősorban formai okokra hivatkozott, ugyanakkor érvelt az erdők védelmét csorbító jogszabály-módosítás ellen is. Ettől függetlenül a parlament Törvényalkotási Bizottsága kizárólag a formailag kifogásolt részeket korrigálta, a tartalom pedig érintetlen maradt. A köztársasági elnök márpedig csak egyszer vétózhat, az Országgyűlés tehát immár fennakadás nélkül törvénybe iktathatta a csak minimális mértékben módosított javaslatot.
A kérdés, hogy ez az ügy milyen módon kerülhet az Alkotmánybíróság elé. Utólagos normakontroll-indítvány esetén nem lesz határidőhöz kötve a döntéshozatal. Ha viszont van egy egyedi bírósági döntés ezzel kapcsolatban, és a bíró kezdeményezésére kerül az ügy az Alkotmánybíróság elé, az határidőhöz kötött. Utóbbi esetben gyorsabb reakcióra lehet számítani
– mondta Sulyok Katalin.
A védett erdők tarvágását megkönnyítő törvény ellen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biológiai Tudományok Osztálya is állásfoglalásban szólalt fel.
